Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kötet. (Budapest, 1934)

Építkezés. 23 letet használható állapotba helyezze, s azt úgy adja át az építtetőknek. Csakis eme szerződéses kötelezettség nem teljesítése következtében lép előtérbe az építtetőknek az a joga, hogy a hiányokat és hibákat az építésvállalkozó helyett, annak terhére és költségére pótolják. (Rp. II. 1159/1921.) MD. XIV. 66. e) Termények feldolgozása. Termények megdarálásának díj ellenében elfogadása, vállalkozási szerződés, amely szerződésnél a vállalkozónak átadott ingó tulajdonjoga nem megy át a vállalkozóra, hanem az átadott anyag tulajdonosa a megrendelő marad. Ily szerződésnél pedig az a jogszabály áll fenn, hogy a megrendelőt terheli a véletlen kár, amely az általa szolgáltatott anyagot éri, milyen véletlen a malomban kiütött tűz által a szolgáltatott anyagokat éri, milyen véletlen a malomban kiütött tűz által okozott kár. — A munkavállaló helyi szokás hiányában a megrendelő tulajdonát ttvő terményeket nem köteles tűzkár ellen biztosítani. (134311903.) PHT. 149. Dt. 4. f. 1. 212. i) Egyéb. Aki az erdő áLlománytulajdonát a faanyag kitermelése és fürészleiepén való faipari feldolgozás végett szerezte meg: a fakitermelésére és a fürésztelepen usztatására nézve épp úgy vállalkozónak tekintendő, mint az ekként előállított nyers faanyagnak a fűrésztelepen való faipari földolgozására nézve. (695/1910.) MD. V. 45. Tisztító intézet a tisztítás végett átvett ruhák elégéséért fetelős, ha a tüzet az intézetben levő gyúlékony anyagok felrobbanása okozta; hacsak nem bizonyíttatik, hogy a robbanást eiőhatalom idézte elő. Gyúlékony, robbanó szereknek felrobbanását rendszerint nem erőhatalom, hanem gondatlanság okozza: e>ből folyólag a robbanás következtében előállott tűz okozójaként rendszerint nem állapítható meg az erőhatalom. (P- IV. 131/1912.) MD. VI. 177.