Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kötet. (Budapest, 1934)

20 Vállalkozási szerződés. zettséggel történt felvétel, ill. beadás, a felvett növendéket beadó szülőknek azt a felelősségét vonja maga után, hogy a felvételi szerződésnek az ő terhükre eső egyoldalú felbontása esetén az egész tanévre járó díjakat kötelesek megfizetni akkor is, ha az intézetbe adott gyermeküket a tanév befejezése előtt kivették. (P. III. 1146/1921.) MD. XIV. 56. b) Színész szerződése. A filmvállalat, amely a színész filmművészi tevékenységét hosszabb időre kizárólag a maga részére kötötte le, köteles a művész jogos érdekeinek biztosítására a filmszerepek lejátszására oly előkészületeket tenni, amelyekkel alkalmat nyújthat a kikötött számú filmek lejátszására. (P. I. 2710/1921.) MD. XV. 39. A Kúria azt a kárt, amely abból származott, hogy a hangversenyre szóló jegyek el nem keltek, megosztotta a hangversenyrendező és az utóbbi részéről szerződtetett operaénekes között. (P. I. 874/1930.) MD. XXV. 116. c) Építési terv készítése. Ha az építész sem a terveknek másokkal közlésétől, sem. egy hasoncélú építménynek más tervek szerint történt felépítésétől szerződésileg eltiltva nem volt, akkor ezek tényei nem. jogosítják fel a megbízót a megbízás visszavonására. (P. VIII. 3008/1907.) MD. II. 36. Az építész által készített és építésre alkalmas tervek megrendelteknek tekinthetők és jogosan követelhető azok díjazása, ha az építtető azokat átvette és megtartotta, míg a megrendelés nélkül hozzá küldött más terveket azonnal visszaküldte. (P. VIII. 2451/1908.) MD. III. 57. d) Építkezési szerződés. Az építési vállalkozó kártérítéssel tartozik azért, ha az általa épített épület támfala kihajlik és megrepedezik és emiatt az épület annak a célnak, melyre épült, meg nem felelt. A kár tehát azzal, hogy a támfal céljainak meg nem felelővé vált, bekövetkezett; következésképp a kártérítésre irányzott kereset időelőtt indítottnak annál kevésbbé tekinthető, mivel az előbbi állapotba visszahelyezés a kártérítési követeléssel azonos nem lévén, szabadságában áll felperesnek a kártérítés címén őt megillető összegből a támfalat újból felépíteni anélkül, hogy erre egyszersmind kötelezve is lenne. Ha a kár mindkét fél cselekménye következtében állott elő, úgy azt a felek közösen tartoznak viselni, és ha az aránynak másként meghatározására adat nincs, úgy egyenlő részben terheli a feleket. (2610/1900.) Dt. 3. f. XX. 196.