Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kötet. (Budapest, 1934)

Vállalkozási szerződés. 9 vállalkozó vagy jogutóda a bejelentett követelés ellen a bejelentőhöz intézett jognyilatkozattal tiltakozik és a közreműködő a tiltakozástól számított tizenöt nap alatt követelésének megítélése végett keresetet nem indít. Aki fenn nem álló követelés tekintetében él ily bejelentéssel, a mű megrendelőjének és a vállalkozónak vagy jogutódaiknak minden ebből eredő káráért felel. 7. A megrendelő felmondási joga. 1600. §. Amíg a mű el nem készült, a megrendelő felmondhatja a szerződést, a díjat azonban ennek ellenére megfizetni köteles annak betudásával, amit a vállalkozó a mű félbenmaradása következtében kiadásban megtakarít és amit felszabadult munkaerejének és tőkéjének értékesítésével egyébként szerez vagy nehézség nélkül szerezhetne. Ha a megrendelő azért mondja fel a szerződést, mert utóbb kitűnt, hogy a szerződés megkötésekor alapul vett költségelőirányzat tetemes túllépése nélkül nem lehet a művet előállítani, a vállalkozót a felmondásig a mű előállítása érdekében kifejtett munkásságáért a díj arányos része és az abban benn nem foglalt kiadás megtérítése illeti. Ha tartani lehet a költségelőirányzat túllépésétől, erről a vállalkozó köteles a megrendelőt haladéktalanul értesíteni. 8. Mű előállítása az előállító saját anyagából. 1601. §. Ha valaki ellenérték fejében helyettesíthető dolog előállítására akként kötelezi magát, hogy «az anyagot egészen vagy túlnyomó részben maga adja