Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kötet. (Budapest, 1934)

ivar telszerz őd és. 177 pesten országos bízottságot (Kartelbízottság) kell alakítani, amely elnökből, helyettes elnökből és kilenc tagból áll; az elnököt és a helyettes elnököt a m. kir. minisztérium előterjesztésére az államfő, a tagok kö­zül hetet a m. kir. közgazdasági miniszter, kettőt pedig a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter elő­terjesztésére a m. kir. minisztérium a gyakorlati és elméleti szakemberek sorából nevez ki. A tagok állása tiszteletbeli. A Kartelbízottság ülésein a miniszterek kiküldöt­tei is résztvehetnek és felszólalhatnak. Ugyanez a jog megilleti a m. kir. kincstári jogügyi igazgatóság ki­küldötteit is. Érvényes határozat hozatalához az elnökkel együtt legalább öt tag jelenléte szükséges. A bizott­ságnak oly tagja, aki az ügyben érdekelt, az ügyben nem járhat el. Ha ennek következtében az a termelési ág, amelyet a tárgyalás alatt álló ügy érint, képvise­let nélkül maradna, a bizottság elnöke az érdekelt termelési ág elméleti vagy gyakorlati szakférfiai kö­zül egészítheti ki a bizottságot. A Kartelbízottság tagjai az ügykörükbe utalt tennivalókban a büntetőtörvények alkalmazása és a titoktartás szempontjából a közhivatalnokokkal esnek egy tekintet alá. A Kartelbízottság szervezetének és működésének részletes szabályait a m. kir. minisztérium rendelettel állapítja meg.2) 6, §, Ha az 1. §. alá eső megállapodás vagy hatá­2) Ez a rendelet az 538211931. M. E. számú (Rendeletek Tára 1461. oldal, Igazságügyi Közlöny 159. oldal). Szladits: Kötelmi Jog III. 12

Next

/
Thumbnails
Contents