Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kötet. (Budapest, 1934)

172 Társaság. zösen leendő megszerzésére s a vételárnak mikénti fizetésére, illetve törlesztésére vonatkozik, társasági viszonyt létesít s a társaság által hozott határozatok, valamint a tett intézkedések joghatálya és kötelező erejére nézve az irányadók. Ha a nyilvánkönyvből kitűnik, hogy a társulat tagjai közt az ingatlan vagyonrészeknek átruházása tárgyában azon korlátozó megállapodás jött létre, hogy a jogutódok a vétel alapján a társulat tagjaivá válnak és hogy az átruházások a feljegyzett tulajdoni korlátozásokra, illetve a társulati minőségre befolyással nem lehetnek: az ily telekkönyvi feljegyzés nemcsak egyetemes, de külön jogutódlás esetén a jogutódokkal szemben is joghatályos. (C. 9756/1905.) Az olyan társaság, mely nem akként terveztetett, hogy a társaság kötelezettségeiért a tagok egy része csak betétjével és többi része minden vagyonával felelős, és hogy a társaság cégül a tagok valamelyikének nevét a társas viszony feltüntetésével fogja használni, a keresk. törv. 13. és 123. §-ai útmutatásához képest jogilag nem tekinthető betéti társaságnak, hanem ama törvény 62. §-a szerint alkalmi egyesületnek. — A bérbeadó, aki a bérlő alkalmi egyesületnek maga is tagja, a keresk. törv. 62. §-a értelmében a bér szempontjából nem tekinthető harmadik személynek, hanem egyetemleges adóstársnak; következéskép, ha bérkövetelésének kiegyenlítésére az alkalmi egyesületnél kielégítési alap nincs, közte és az egyesület többi tagjai között, ellenkező szerződési megállapodás hiányában, kölcsönös megtérítésnek egyenlő arányban, tehát fejenkénti részekben megosztottan van helye; aminek jogszerű következménye az is, hogy a megosztott részek behajthatatlansága esetében további hasonló megosztásnak van helye. (P. III. 62/1906.) MD. I. 60. Haszonbérleti jog gyakorlására alakalt magánjogi társaságnak nincs önálló jogi személyisége. — Az egyes társnak a társaság közös gazdaságába befektetett vagyona az illető társ magánhitelezője által kielégítési alapul igénybe vehető. (60031 1916.) PHT. 517. Grill XVII. 556. MD. XI. 109. Abból, hogy a szerződés szerint a felek közt közös üzlet létesült és ugyanott az is meg van határozva, hogy az üzlet folytatásával járó mely kiadások Írandók a közös üzlet számlájára s mely bevételek annak javára, következik, hogy a felek jogviszonya társasági szerződésnek minősül, amiből pedig szükségkép következik, hogy az ellenkezőnek kifejezett kikötése hiányában a veszteség a társakat ugyanolyan arányban terheli, miként az a nyereség felosztása tekintetében van megszabva. (P. IV. 5075/1930.) Grill XXV. 740.