Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kötet. (Budapest, 1934)

Társaság. 169 a betéteket nem fedezik, a tagok a veszteséget egymásközötti viszonyukban, amennyiben a betétekből fedezhető, ezek arányában, amennyiben pedig a betétek összegét meghaladja, fejenkint egyenlő részekben viselik. Ha valamelyik tagon a reá eső részt nem lehet megvenni, a többiek a veszteség felosztására megállapított arányban kötelesek a hiányt fedezni. 7. Tagok kiválása; kilépés és kizárás. 1686. §. Ha a társasági szerződésben a kilépés jogát valamelyik tag részére fenntartották, ennek kilépésével a társaság nem szűnik meg, hanem a többi tag között továbbra is fennmarad, feltéve, hogy a kilépő tagon felül legalább még két tagja van. Ha a társasági szerződésben kikötötték, hogy valamelyik tag halála, csődbejutása vagy felmondása esetében a többi tag a társaságot tovább folytatja, e körülmények valamelyikének beálltával a tagot kilépettnek kell tekinteni. 1687. §. Ha a társasági szerződésben kikötötték, hogy valamelyik tag felmondása esetében a többi a társaságot tovább folytatja, és ha valamelyik tag személyében oly körülmény áll be, amely a többit időelőtti felmondásra jogosítja, az ilyen tagot a társaságból egyhangú határozattal ki lehet zárni. A kizárás a taghoz intézett nyilatkozattal megy végbe. 1688. §. A kivált — kilépett vagy kizárt — tag nem követelheti a végleszámolást, hanem őt pénzben kell kielégíteni. A végkielégítést abban az összegben kell megállapítani, amelyet a kivált tag végleszámolás