Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kötet. (Budapest, 1934)

Tulajdonközösség megszüntetése. 151 Ingatlanra vonatkozó tulajdonközösségnek árverés útján kért megszüntetése csakis az össze® telekkönyvi tulajdonosok perbenállásával dönthető el. (P. V. 4256/1928.) MD. XXIII. 100. Tulajdonközösség megszüntetése iránti perben az összes telekkönyvi tulajdonos perbenállása a felek egyező előadása alapján nem, hanem csakis megfelelő okiratból és nevezetesen az ingatlanra vonatkozó hiteles telekkönyvi kivonatból állapítható meg. (P. V. 2533/1929.) MD. XXIV. 167. A tulajdonközösségnek árverési megszüntetésére okul nem szolgálhat az a körülmény, hogy a társa a bért, az elvont hasznot nem szedi, a szükséges javításokat nem teljesíti, úgyszintén az sem, hogy a tulajdonostársak olyan jó anyagi helyzetben vannak, hogy akármelyik a másik hányada megvételéhez szükséges készpénzit nehézség nélkül megszerezheti. (Kúria P. V. 7220/1929.) MD. XXIV. 185. A tulajdonközösség megszüntetésének oly módja, amely az egyik részesre személyes kötelezettséget ró és azt készpénzráfizetésire kötelezi, csak az esetben foghat helyet, ha az érdekelt részesek ebben megegyeznek. (P. V. 408/1929.) Grill XXIV. 693. Az ingatlan megosztásához szükséges közigazgatási engedély igazolása nélkül a bíróság a tulajdonközösség megszüntetését természetbeni megosztással nem mondhatja ki. (P. V. 1584/1930.) MD. XXIV. 124. Az állandó bírói gyakorlat értelmében a tulajdonközösség megszüntetése más megállapodás hiányában rendszerint akként megy végbe, hogy azok a tárgyak, amelyek számottevő értékcsökkenés nélkül a részesek illetőségeinek megfelelő részekre oszthatók, — a részesek között természetben kerülnek osztály alá, és amennyiben a természetben való megosztásnak helye nem lehet, a közösség megszüntetése bírói árverés útján eszközlendő; ha azután ezeknek az eseteknek egyike sem foghat helyet, csak akkor jöhet szóba oly megszüntetési módozat, amely alkalmasnak mutatkozik arra, hogy azáltal a tulajdonostársak érdekei jelentékeny sérelmet nem szenvednek és emellett a tulajdonközösség megszüntetésének méltányos megoldását eredményezheti. (P. V. 5984/1930.) Grill XXIV. 690. c) A megszüntetés akadályai. 1) Természetben oszthatóság. Ha a tulajdonostársak az ingatlant egymás között természetben felosztották, az ingatlant felosztott állapotban éveken át bírták és használják — ez vélelmet állapít meg amellett, hogy mindenik tulajdonos a neki jutott részt tulajdonának tekinti, s később egyik tulajdonostárs sem követelheti, hogy a felosztás más alapon történjék. (I. G. 132/1905.) Dt. 4. f. III. 180.