Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kötet. (Budapest, 1934)

Közösség. 143 tékcsökkenés nélkül a részesek illetőségeinek megfelelő részekre oszthatók, a részesek közt természetben kerülnek osztály alá, a többi tárgyat eladják és a vételárt osztják meg. Ha egyenlő osztályrészeket természetben kell kiosztani, sorshúzásnak van helye. Az eladás végrehajtási eljáráson kívül a zálog bírói eladatásának szabályai szerint, ingatlanok tekintetében nyilvános árverésen megy végbe. Oly tárgyat, amelynek csak a részesekre nézve van értéke, vagy amelyet harmadik személy részére elidegeníteni nem szabad, a részesek között kell elárverezni. Közös követelést csak addig szabad eladni, amíg le nem járt. 1657. §. Ha az osztálynak az előbbi §. szerint megejtése a körülményeknél fogva a részesek érdekének és a célszerűségnek nem felel meg, a bíróság bármelyik részes kérelmére a közösségnek más módon megszüntetését rendelheti el, de csak úgy, hogy a megszüntetés módja egyik részesre se legyen méltánytalan. A részest ráfizetésre kötelezni, az osztály céljából reá személyes kötelezettséget róni vagy a közösségbe nem tartozó vagyonát megterhelni beleegyezése nélkül nem szabad. Ha a közösség megszüntetését alkalmatlan időben kérték, a bíróság bármelyik részes kérelmére az osztály megejtése végett megfelelő haladékot engedhet. 1658. §. Ha a részesek a hitelezőnek egyetemlegesen felelnek oly kötelezettségért, amelyet egymásközötti viszonyukban illetőségeik arányában (1652. §.) kell teljesíteniök, vagy amelyet ily tartozás kiegyenlítése végeit vállaltak, a közösség megszüntetésekor