Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kötet. (Budapest, 1934)

Közösség. 141 dést bármelyik részes a többinek hozzájárulása nélkül is tehet. 1650. §. Oly határozatot, amely a közös tárgy tekintetében a kezelés és a haszonvétel módját a tárgy természetének és a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően állapítja meg, a részesek szótöbbséggel is hozhatnak. A többséget az illetőségek nagysága szerint kell számítani. Ha a kezelés és a haszonvétel módját sem közös megegyezéssel, sem többségi határozattal nem állapították meg, bármelyik részes a bíróságtól kérheti annak valamennyi részes méltányos érdekével egyező megállapítását. A tárgynak lényeges megváltoztatását sem szótöbbséggel elhatározni, sem bírói úton kérni nem lehet. A részesnek a hasznok megfelelő hányadához való jogát nem lehet hozzájárulása nélkül csorbítani. 1651. §. A kezelés és a haszonvétel módjának megállapítása a részes külön jogutódára is kihat. Ingatlanra vonatkozó tulajdonközösség esetében az ily megállapodás a külön jogutód ellen csak akkor hatályos, ha a telekkönyvben be van jegyezve, vagy ha arról a jogutód jogának szerzésekor tudott, vagy ha szerzése ingyenes volt. 1652. §. A részesek egymásközötti viszonyukban a közös tárgy terheit és a fentartásával, kezelésével, valamint a közös haszonvétellel járó költséget illetőségeik arányában kötelesek viselni. Amelyik részes kötelezettségének nem tesz eleget, köteles megtéríteni azt az összeget, amelyet helyette a többi részes fizetett.