Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kötet. (Budapest, 1934)

Az ügyvivő jogai. 139 fizet ki, a fizetőnek a visszkeresete a kötelezett ellen nem évűiéi az 1883: XLIV. t.-c. 90. §-ában meghatározott öt évi elévülési idő alatt. (70. sz. teljes ülési polg. döntvény.) Az anya a kiskorú gyermekei tulajdonát képező ház kiépítésére fordított költségeinek a gyermekeiktől való megtérítését, ha a háznak kiépítésére a gyámhatóság jóváhagyását ki nem eszközölte s a házat holtig tartó haszonélvezetben tartja, ennek a haszonélvezeti jognak megszűnte előtt éppen nem s ennék megszűnte után is örököse, esetleg csak azt az értéket követelheti, amellyel az új épület a tulajdonosok használatába jutásakor bírni fog, amennyiben az új építkezés az ő javukra szolgált. (C. 175/1904.) Megbízás nélküli ügyvivő költségei megtérítését követelheti, ha a költekezési a harmadik személy túlnyomó hasznára vált és ezzel gazdagodott, vagy a beavatkozást utólag jóváhagyta. (G. 152/1910.) MD. IV. 210. Az az ügyvivő, akinek eljárása ellen az ügy ura tiltakozott, aki tehát az ügy urának feltehető akarata ellenére járt el, az ügy ellátására fordított költségeinek megtérítését az ügy urától csak ennek gazdagodása erejéig követelheti. (P. VI. 109/1926., PHT. 796.) A megbízás nélkül ügyvivő, ha az ügy ura az ügyvivő eljárását jóvá nem hagyta, a helyette teljesített fizetéseket csak a másik fél alaptalan gazdagodása esetében követelheti. (P. IV. 5245/1929.) Grill XXIV. 685. I. Aki másról súlyos veszélyt hárít el, maga pedig e közben testi épségében vagy egészségében kárt szenved, a megsegítettől jutalmat követelhet, kivéve, ha a veszélyt maga idézte elő, vagy a mentésre kötelezve volt. — II. A jutalmat a bíróság az eset körülményeinek, különösen a veszély és kár nagyságának s a felek vagyoni viszonyainak figyelembe vételével a méltányosság szerint állapítja meg. — III. De a megsegített nem kötelezhető jutalomfizetésére, ha ezzel önmagának vagy azoknak a személyeknek megélhetését veszélyeztetné, akiknek eltartásáról törvény szerint gondoskodni köteles. — IV. Ennek a jogszabálynak az alkalmazását nem zárja ki az sem, ha a megmentett, illetve megsegített a mentést vagy megsegítést ellenezte is. (P. VI. 289/1932. MD. XXVI. 46.) 4. Elévülés. Ha valaki más helyett fizet kamatokat, megtérítési követelése az adóssal szemben nem évül el a kamatokra megszabott' rövidebb idő alatt. (P. IV. 1535/1921.) MD. XV. 14.