Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kötet. (Budapest, 1934)

122 Megbizá6. lása folytán az iratokat átvenni vonakodott. Ez eset­ben az ügyvéd az iratokat megbízójának vagy jogutó­daínak költségére és veszélyére bírói vagy közjegyzői kézhez letenni tartozik. 46. §. Ha a képviselet bármely oknál fogva az ügy végbefejezése előtt szűnik meg: az ügyvéd, illetőleg jogutódai kötelesek a megbízó kívánatára a költsé­gekre adott előlegről a félnek legfölebb három hónap alatt számot adni, és a fennmaradt összeget vissza­szolgáltatni. A fél az átadott számadásban, illetőleg díjjegyzékben felszámított díjak megállapítását az 58. §. határozata szerint kérheti. 49. §, Az ügyvéd az elvállalt ügyekben köteles híven eljárni, és a képviselt fél érdekében a törvényes intézkedéseket szorgalommal és pontossággal meg­tenni, és minden ügyre nézve rendes jegyzéket ve­zetni, melybe az ügyvéd által tett intézkedések és ki­adások, a nyert előlegek és az ellenfél fizetései bejegy­zendők oly módon, hogy az ügy állása abból minden­kor kivehető legyen. A megbízótól nyert utasítások külön írásba foglalandók. Továbbá köteles az ügyvéd a fél által a képvise­let céljából vele közölt, avagy ezen hivatása folytán egyéb úton tudomására eső tényeket, amelyeknek má­sokkal való közlése ügyfelének ártalmára lehetne, titokban tartani. Ily tények felől tanúskodni nem köte­les, sőt ügyfelének beleegyezése nélkül tanúskodásra nem is bocsátható. A fél és ügyvédje között nem közönséges számadási, ha­nem az ügyvédi rendtartásban szabályozást nyert megbízotti viszony forog fenn s ennélfogva az ügyvéd a behajtott követe­lések mint bevételek és az azokból eszközölt kiadások elszámo-

Next

/
Thumbnails
Contents