Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kötet. (Budapest, 1934)

Alkuszdíj. 95 Soglalja magában — külön kikötés nélkül és önként értetődően — a megbízónak arról a jogról való lemondását, hogy az eladóvá tett dolgot a megbízási közvetítő által ajánlott vevőn kívül másnak eladhassa. (P. 3502/1912.) MD. VII. 165. Az állandóan követett törvénykezési gyakorlat értelmében a megbízónak egyoldalú elállása következtében a közvetítéssel megbízott a közvetített ügylet létrehozása érdekében a már teljesített eljárásnak díjazását és felmerült kiadásainak a megtérítését követelni jogosult. (PHT. 511. sz. 378911913.) Aki ingatlanának eladásával mást bíz meg, általában felelős a megbízottjának közvetítési díj fizetése iránt tett ígéretéért. (P. II. 5830/1930.) MD. XXIV. 32. Ha a szerződő felek közt létrejött ügylet a közvetítő hozzájárulása nélkül avégből storniroztatott, hogy ugyanazon felek közt ugyanazt a célt szolgáló másik ügylet létesíttetik, a közvetítőt a közreműködésével megkötött ügylet helyébe lépő második ügylet után a közvetítői jutalék megilleti. (P. VII. 4187/1930.) Grill XXIV. 680. b) Az ügylet feltétlen létrejötte. A közbenjárási díj követeléséhez az szükséges, hogy az az ügylet, amire a közbenjárás vonatkozik, ha nem is a közbenjárónak minden irányban állandó tevékenységével, de valóban létrejöjjön és pedig úgy, hogy azt az ügyletet az, aki a közbenjárási díjat szerződésileg lekötötte, a létesült ügylet módozatainál fogva mindenesetre a maga javára valóban érvényesíthesse is; szükséges pedig ez a K. T. 534. és 546, §§-ainak basonló kérdésben kifejezett rendelkezései szerint és azért, mert a közbenjárási díjak lekötése kétoldalú szerződés és vagyoni előnyben részesítésre vonatkozó igéret és így annak a díjnak ellenértékének és a dolog természeténél fogva vagyoni ellenértékének kell lenni; ez pedig csak az a vagyoni előny lehet, ami arra, aki a közbenjárási díjat szerződésileg lekötötte, esetleg azáltal háromolhat, hogy az ügylet, amire a közbenjárás vonatkozott, valóban létrejővén, ezt az ügyletet ennek módozatainál fogva a maga javára mindenesetre valóban érvényesítbeti. (C. 334/1899.) Eltérő megállapodás hiányában még a kikötött közvetítési díj is csak a közvetített ügylet létrejötte esetében jár, és minthogy kölcsönügylet létrejöttnek csak akkor tekinthető, ba a hitelező a kölcsönt kiadta, és az adós a kölcsön értékét megkapta, a közvetítő a közvetítési díjat a kölcsönt fel nem vett féltől még akkor sem követelheti, ha a kölcsön fel nem vétele pusztán ennek tényére vezethető vissza. (Bpesti kir. tábla.) Dt. 3. f. XXVI. 1.