Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kötet. (Budapest, 1934)

Saját termés eladása. 57 10. Saját termés eladása. Későbbi termésű gabonának eladása az ügyletet nem teszi •szerencsejátékszerű és bíróilag nem érvényesíthető szerződéssé; mert az ily gabona is tárgya a közforgalomnak és a reávonatkozó vételi ügylet a közszükséglet követelményeinek jellegével bír és nem létezik tételes törvény, avagy állandóan követett bírói gyakorlat, mely szerint az ilyen ügylet — amennyiben nem kizárólag a saját termésre, mint egyedi árura vonatkozik — a közönséges vételi szerződéstől eltérő megbírálás alá esnék. fPHT. 105. sz. 17211898.) Nem lehet szó ott, ahol a vétel meghatározott mennyiségű gabona szállítására jött létre, oly reménybeli vételügyletről, melynél a vételtárgy szállítása lehetetlenségének veszélye a vevőt éri. A vevő igényére nézve az a körülmény, hogy az eladó saját termését adta el, csak akkor bír befolyással, ha a vétel tárgyát a saját termés, mint egyedileg meghatározott áru (species) képezi; mert csak az esetben lehet kérdés az, hogy a szállításnak erőhatalom következtében beállott elmaradása miatt követelheti-e a vevő a szerződés teljesítését. (PHT. 106. sz. 47911897.) A saját termésnek előre való eladása esetében a vétel tárgyát egyedi áru képezi s ily esetben a vétel tulajdonképpen feltételesen jött létre, amennyiben az áru átadhatásának kockázata a vevőt is terheli az ügylet megkötésének idejétől kezdve; s így ha maga az egyedi áru az eladó hibáján kívül át nem adható, a vevő az egyedi áru helyett más hasonló árunak átadását az eladótól nem követelheti, hanem csak az előbbi állapotba való visszahelyezést, illetve az adott ellenérték visszaszolgáltatását akkor, ha az egyedi áru átadásának lehetetlensége egyaránt a vevő és az eladó hibáján kívül következett be, (PHT. 107. sz. 13711898.) Ha a szerződés szerint a felek között a vételi ügylet nem általában búzára, hanem alperesnek saját termésére, tehát egyedi árura nézve és így tulajdonképpen feltételesen jött létre, akkor az áru átadhatásának kockázata magát a vevőt is az ügylet megkötésének idejétől kezdve terheli. (C. 138/1898.) A feleknek abból a feltevésből, hogy az arányosítás alatt álló közhelyekből jutandó illetőségek megállapításánál a magántulajdont képező erdőket is figyelembe veszik, nyilvánvalóan megállapítható, hogy peresfelek a közhelyekből jutható illető-