Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kötet. (Budapest, 1934)

Vételár fizetése. 49 nek biztosítására a zálogjog előjegyzésnek helye van. A görög szertartású katholikus püspökség javára eszközölt jogerős tu­lajdonjogi bekebelezéssel szemben ugyanazon ingatlanokra a zálogjog előjegyzésénél az nem vizsgáiható, hogy az adásve­vési szerződés kormányhatósági jóváhagyást nyert-e, (C. 10.359/1903.) Az egyszeri húzásra érvényes sorsjegyeknek a vevő ré­szére való elküldése esetében a sorsjegy vételára nem továbbra, csupán a húzás időpontjáig tekinthető hitelezettnek nemcsak akkor, ha az ügylet az elárusítók és a sorsjegyet nem tovább­adás céljából vásárlók közt köttetik, hanem akkor is, ha a sorsjegyekre vonatkozó ügylet a főelárusító és a sorsjegyet továbbadás céljából vásárlók közt létesült. (Bp. T. 146/1904.) Ellenkező kikötés nemlétében a szállított anyag értéke attól, akinek részére a szállítás történt, a szállítás' megtörténté­vel rendszerint követelhető, a szállítás biztosítására letett óva­dék kiadása pedig a szerződési viszony megszűntével rend­szerint meg nem tagadható, amiért is, ha az egyik fél a szer­ződéses viszonyt megszünteti, a másik fél által a fentiek iránt indított kereset időelőttinek nem tekinthető. (C. 402/1904.) Szerződő felek abban állapodtak meg, hogy amennyiben a vevő a vételári részletfizetést elmulasztaná, az eladó kincstár jogosítva van az egész hátralékos vételári részletet egyszerre behajtani, vagy pedig a szerződést megszüntetni és az ingatlant visszavenni. Nem tartalmaz azonban a szerződés oly rendelke­zést, hogy eladó ezt a két jogot egyszerre és együttesen is ér­vényesítheti, hanem e részben eladót csak a szabad választás joga illeti meg. Miután az eladó a szerződés nem teljesítéséből az őt megillető íjogok közül ez utóbbit választotta, ennek foly­tán nem térhet vissza többé ezúttal a már feladott ama másik joghoz, mely a szerződés érvénytelenítésére vonatkozik, mert eladó kiemelt eljárásával azt az akaratát nyilvánította ki, hogy a mulasztás ellenére is a késedelemből eredő másik jogáról ezúttal lemond és a szerződést fentartja. (C. 3905/1904.) Az eladónak az érdeke az, hogy a vételár felett az annak fizetésére kitűzött időben nemcsak jogilag, hanem tényleg is> rendelkezhessék. Áll ez főleg olyan időben, amidőn úgy a pénz­nek, mint az árunak értéke gyors változásnak és bizonytalan­ságnak és pedig a pénznek hátrányára van kitéve. (C. 2095/1920 M. Tára L 101.) Az eladó a fizetéssel késedelmes vevővel szemben nem hagyható bizonytalanságban az iránt, hogy a vevő fog-e ós mikor fizetni? ily bizonytalanság esetén az eladó a szerződés­től jogosan elállhat, ha mindjárt abban a vevő fizetési kése­delme kifejezetten bontó okul ki nem köttetett. ÍC. 2612/1Q/>n M. Tára II. 32.) ' Az eladó érdeke abban áll, hogy az eladott dolognak el­Szladits: Kötelmi Jog II. ,

Next

/
Thumbnails
Contents