Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kötet. (Budapest, 1934)

Vételár fizetése. 47 A lovak adásvételére vonatkozó szerződés felbontása esetében, a lovak használatával azok tartásdíja kiegyenlítettnek tekintendő. (Bpesti tábla P. IV, 10.302/1913.) MD, X. 15. Ellenkező kikötés hiányában az 1888: XXXVI. t.-c. hatálybalépte előtt eladott nemesi birtokkal az annak tartozékát tevő italmérési jog is eladottnak tekintendő. (Rp. III. 2580/1917.) MD. XII. 36. Végrehajtási árverés esetére l. az 1881: LX. t.-c. 184. §-át. 8. Vételár fizetése, a) Általában, A vásár tárgyának birtokba vétele által a szerződés teljesedésbe is vétetvén, alperes mint vevő a kikötött vételárt sem tarthatja többé vissza. (C. 1394/1890.) Ha az adásvételi szerződés teljesítése lehetetlenné válik, a vevő annak érvénytelenítése előtt a vételár visszafizetését nem követelheti. (C. 3660/1892.) A szerződést nem teljesítő fél a kapott vételár előleget visszaadni tartozik és sem a szerződés fentartását, sem az utólagos teljesítés elfogadását nem kívánhatja. Csak a foglalónak, nem pedig a vételár előlegnek kétszerese követelhető a szerződésszegő féltől. (C. 5317/1892.) A tulajdonjognak vevő javára történt bekebelezése a vételár teljes lefizetésének vélelmét állapítja meg, de helye van ellenkező bizonyításnak. (C. 4346/1894.) Miután a telekkönyveknek tárgyát képező ingatlanok szerzésénél, az id. törv.-szab. 21. §-a szerint alkalmazandó optkv. 431. §-a rendelkezéséhez képest az ingatlanoknak tulajdonjoga telekkönyvi bejegyzés által szereztetik meg, a felek között a vétel az ingatlanok tulajdonjogának a vevő alp.-re történt telekkönyvi bekebelezésével foganatba ment és az alp. az ingatlanoknak az ő birtokába át nem adása miatt a szerződésileg meghatározott vételárat visszatartani és annak fizetését megtagadni csak abban az esetben lehetne jogosítva, ha kiköttetett volna, hogy a vételár megfizetésének a birtokba adás feltételét képezi. Ilyen kikötés azonban az írásba foglalt vételi szerződés tartalmából ki nem magyarázható, a vételárról a felp.-nek adóslevelet állított ki, amelyben feltétlen kötelezettséget vállalt a vételár fizetésére. Ezek szerint az ingatlanoknak a felp.-ek részéről történt birtokba adása nem képezvén feltételét a vételár kifizetésének, a birtokba átadás ténye ügydöntő körülményt nem képezhet, s a fellebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett meg, hogy ettől a körülménytől tette függővé az alperes vételárfizetési kötelezettségének megállapítását. Ellenben felperes a telekkönyvi átruházással teljesedésbe