Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kötet. (Budapest, 1934)

Ingatlanvétel alakszerűségei. 41 a fél nevének aláírása szóbeli meghatalmazott útján, kézjegy alkalmazása nélkül is történhetik; a felek részéről az aláírásnak nem kell egy és ugyanazon időben történnie; és a tanuk is utólag írhatják alá az okiratot, ha a szóbeli megállapodásnál együtt jelen voltak. (C. 559/1921.) A birtokbalépés idejének szabályozása nem lényeges feltétele az ingatlan átruházására vonatkozó szerződésnek. Nem befolyásolja a szerződés érvényét az sem, hogy az átruházott ingatlan özvegyi joggal terhelve van s erről a szerződésben nincs szó. (P. I. 971/1921.) MD. XIV. 68. Utóbbira nézve: (P. V. 1659/1922.) MD. XV. 122. Lásd még: (P. II. 1452/1921.) MD. XIV. 69. és (P. V. 3282/1923.) MD. XVII. 24. A 4420/1918. M. E. számú rendeletnek arra vonatkozó rendelkezése, hogy az ingatlan elidegenítése érvényességéhez az ügyletnek okiratba foglalása szükséges, kivételes intézkedés lévén, azt kitérjesztőleg értelmezni és alkalmazni nem lehet. Ellenkező rendelkezés hiányában tehát érvényes lehet az olyan adásvételi jogügylet is, amelyre vonatkozó okiratot a felek nem egy helyen, hanem két, de mindenben teljesen egyező példányban olyan módon állítottak ki, illetve írtak alá, hogy az egyik, a vevőnek átadott példányt csak az eladó, a másikat, az eladónak átadott példányt csak a vevő írt alá. (C. 2226/1921.) Az adásvételi jogügyletről felvett okiratnak csak az az okirat tekinthető s a jogügylet írásba foglaltnak csak akkor tekinthető, ha az irat az összes felek, illetőleg meghatalmazottjaik névaláírásával van ellátva és az ügyletet kötő feleknek az ügyletre vonatkozó akaratnyilvánítását magában foglalja. — Csupán foglalóra vonatkozó okirat magára a foglalótól különben is független szerződésre vonatkozó okirattal a megkívánt alakiságok szempontjából egyenlő hatályúnak nem tekinthető és ez okirat alakiságát nem pótolhatja. (P. V. 3016/1921.) MD XV. 24. A Pp. 139. §-a alapján létrejött bírói egyesség pótolja az ingatlan adásvételi szerződés érvényességéhez megkívánt okiratot (P. V. 3196/1921.) MD. XV. 44. Ingatlan elidegenítő ügylet érvényesen csak akkor jön létre, ha a szerződő feleknek az összes lényeges feltételekre vonatkozó és írásba foglalt megegyezését a felek mindenike aláírja, illetve kézjegyével ellátja, amiből következik, hogy a szerződő felek egyike aláírását mindaddig kitörölheti, míg a szerződés az ő rendelkezése alatt áll és azt a másik fél alá nem írta. Ilyen esetben a kitörült aláírás nem létezőnek, az okirat pedig olyannak tekintendő, amelyet az illető fél alá nem írt. (P. V. 3718/1922.) MD. XVI. 40. Ha az okiratot csak az eladó írja alá és a vevőnek átadja •vagy elküldi, úgy az eladási ajánlat ugyan érvényesen jött létra,