Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kötet. (Budapest, 1934)

Vételi szerződés kötése. 33 kellő ellenőrzésével csak az üzlet leltározott tárgyai kerüljenek eladásra. Az ekkép engedélyezett, valamint a csőd esetében és a bírósági vagy hatósági rendelkezés folytán tartott eladásoknál a megelőző §. intézkedései nem alkalmaztatnak. 1887: XVIII. t.-c. (ipartörvény módosítása) 1. §. Az 1884: XVII. törvénycikk 50. §-ának utolsó kikezdése következőleg módosíttatik: Heti vásárokon, házi iparcikkeken kívül más iparkészítményeket rendszerint csak a helyben lakó iparos van jogosítva eladni. Mennyiben engedhető meg az, hogy iparkészítményeket heti vásárokon a nem helyben lakó iparos is jogosítva legyen eladni, azt az érdekelt felek, esetleg a kereskedelmi és iparkamara javaslata alapján, az illető vásártartó községek képviselőtestületének meghallgatása után, a törvényhatóságok szabályrendeletíleg állapítják meg. 2, §, A felvidéki házaló kereskedők, kik a régi szokás alapján a heti vásárokat látogatták, eddigi joguk gyakorlatában meghagyatnak. 1897: XX. t.-c. (állami számvitel) 37. §. Az ingatlan állami vagyon elidegenítése csak külön felhatalmazó törvény alapján történhetik meg. Kivételt képez oly ingatlan elidegenítése vagy kicserélése, mely az állam valamely követelésének biztosítása érdekében, vagy pedig kisajátítás alkalmával szereztetett meg. Ily ingatlan elidegenítése fölött a miniszter saját hatáskörében és felelősségére intézkedhetik. L. a gyt. 106., 113., 114. §-ait a Személyi és családi jogi, a KT. 336. §-át a hiteljogi kötetben. A megrendelések gyűjtésére vonatkozó jogszabályokat 1. az 1. kötetben (Szerződések kötése). Adásvételi jogügylet általánosan elfogadott anyagi jogszabály szerint csak abban az esetben tekinthető létrejöttnek, Szladits: Kötelmi Jog II. 3