Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kötet. (Budapest, 1934)

Egyéb. 7 tékpapirnak a kölcsönadás napján volt árfolyama, hanem a kénzpénzbeli visszatérítés kötelezettségének beállta idejében volt értéke az irányadó. (PHT. 100. sz. 1738/1885.) Aki vagylagos kereseti kérelmet terjeszt elő, a választás jogát a másik félnek engedte át, aki ettől a jogától hozzájárulás nélkül egyoldalúan meg nem foszthatóHa a terményben adott kölcsön teljesítésére nézve a kölcsönszerzés az adósnak azt a jogot biztosítja, hogy vagy terményben, vagy készpénzben teljesíthet, ez a vagylagos jogosítvány az anyagjogi jogszabályok szerint még kétség esetében ;s az adós érdekében lévén kikötöttnek tekinthető, a választás joga őt illeti és ezt a választási jogát az ellene hozott marasztaló ítélet végrehajthatóvá váltáig az 1881: LX. t.-c. 219. §. értelmében gyakorolhatja s a választási jog csak ebben az időpontban száll át a hitelezőre. (C. 7076/1925.) M. Tára VIII. 48. I. Ha a biztosítékul letétbehelyezés céljára kölcsönadott értékpapírok már nincsenek forgalomban, kártérítésül a visszaköveteléskori értéket kell megtéríteni. — II. Ezen az értéken felül még a később lejáró szelvények egyenértékének megtérítését követelni nem lehet. (P. IV. 2425/1930.) Grill XXIV. 644. 5. Egyéb. Használat átengedése mellett a valóságos pénzletét is kölcsönszerződéssé válik. (5444/1903.) Dt. 3. f. XXVII. 283. Ha a felek az óvadék tekintetében akként állapodtak meg, hogy az nem a szolgálati viszony megszűntével egy összegben adandó vissza, hanem a szerződés tartama alatt, az óvadékvevő bevételének arányához képest a lejáró időben részletekben fizettessék le, úgy ez voltaképen kölcsönügyletet képez. (777/1904.) Dt. 4. f. III. 226. A közös háztartásban élő rokonok közt, kik a vagyon jövedelmét közösen élvezik, ellenkező kikötés hiányában a fiú nejének az atya vagyonába fektetett vagyona kamat nélküli kölcsönnek, illetve a vagyon együttesen élvezett jövedelmével kiegyenlítettnek tekintendő. (P. IV 5977/1906.) MD. I. 228. Ha a kölcsönkérő arra is kötelezte magát, hogy a kölcsönök biztosításával, úgy az okiratok kiállításával és azok illetékezésévcl felmerülő költségeket ő viseli és a zálogjogok ezen költségeknek a biztosítására is bekebeleztettek; azonban a kölcsön a kölcsönkérő önkéntes elállása folytán fel nem véte'ett, a felmerült költségek biztosítására igénybe vehető a költséga'alánv erejéig bekeblezett zálogjog, miért is ez a költség kiégve ilítése előtt nem törölhető. (C. 3786/1910.) Gr. XIII. 375. A jelzálogkölcsön engedélyezésének az 1876: XXXVI. t.-c ben foglalt feltételei szempontjából az az érték az irányadó, amelyet az alapszabályszerű szakbecsű útján állapítottak meg;