Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kötet. (Budapest, 1934)

162 Ajándékozás. Az ajándékozási szerződésnek jellegzetes ismérve az, hogy az ajándékozó ezen jogügylet alapján ajándékozási szándékból a megajándékozottat olyan vagyoni előnyben részesíti, mely utóbbinak gazdagodásával függ össze s általa mint olyan, tehát mint neki ajándékozási szándékkal juttatott vagyoni előny fogadtatik el. (C. 2029/1909.) Gr. II. 1099. b) ígéret. Alperes beismeri azt is, hogy azon perre vonatkozó értekezés alkalmával azt igérte, hogy az esetre, ha az említett perben nyertes leend, felperesnek egy aranyórát fog venni, mely igéretét felperes el is fogadta. Kétségtelen tehát, hogy felperes közt egy később bekövetkezhető feltételhez kötött ajándékozási szerződés jött létre, melynek érvényessége az alapon, hogy az írásba nem foglaltatott, honi törvény szerint meg nem támadható. (C. 3285/1882.) A jövőben eszközlendő ajándékozást tartalmazó igéret, mint ilyen, az Ígéretet tevő részéről mindig megmásítható, minélfogva ezen ígéret nem tekinthető oly kötelezésnek, amelyből jogok és kötelezettségek származnak. (C. 3255/1899.) Az ajándékozási szerződésnél ellenkező kötelezettségvállalás esetétől eltekintve, a szerződő feleknek rendszerint feltehető szándéka az, hogy az ajándékozó nem akarja magát oly jognak átruházására kötelezni, amellyel maga nem bir. (P. V. 2822/1929.) Grill XXIV. 655. Ha valamely juttatás ígérője igéretét utóbb meg is ismétli, mégsem keletkezik jogilag érvényesíthető kötelem, ha az igéret tartalma határozatlan. (Kúria IV. 4639/1931.) JH. döntvénytára II. 361. old, c) Elfogadás. Vagyonátruházásoknál ajándékozás az átruházó tartásának elvállalása esetére csak akkor forog fenn, ha a tartási költség egészben vagy legalább lényeges részben az átruházott vagyon jövedelméből fedezhető. (1071/1901.) Dt. 3. f. XXI. 180. Az ajándékozási jogügylet létrejöttéhez okvetlen szükséges az, hogy a megajándékozni szándékozott személy az ajándékozást kifejezetten elfogadja; amiért is a férj, aki a neki kölcsönadott összegre azt vitatja, hogy az nejének ajándékoztatott, azt is megjelölni tartozik, hogy neje az állítólag részére tett kérdéses ajándékozást hol, mikor és mi módon fogadta el, mert enélkül az ajándékozás ezen kellékének fennforgását sem tette valószínűvé és így az ajándékozás létrejötte egyoldalú föesküvel sem bizonyítható. (C. 8930/1904.) Az ajándékozásnak, mint kétoldalú szerződésnek, nélkülözhetetlen feltétele, hogy az ajándékozási akarat kijelentessék