Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kötet. (Budapest, 1934)

Csere. Hármaskönyv 1. R. 71. címét; a csere visszavonhatatlanságára nézve l. a Hármaskönyv I. R. 72. címét. Ingó-cserére 1. a KT. 338. §-át. A jogügylet érvényességéhez közjegyzői okirat kívántatik a házastársak és jegyesek között létrejött csereszerződéseknél: 1886: VIL t.-c. 22. §. Ingatlan vagyon elcserélésére irányuló meghatalmazás érvényességéhez házastársak és jegyesek között szintén közjegyzői okirat kívántatik az 1886: VII. t.-c. 23. §-ának b) pontjában foglalt rendelkezés értelmében. Csereszerződésnél mindenik fél az általa igért szolgáltatásra nézve az eladóval s a neki igért szolgáltatásra a vevővel esvén egy tekintet alá, a keresetben jelzett alperesre nézve kereskedelmi ügyletet képező csereszerződésre nézve is a keresk. törvénynek a vételre megállapított szabályai alkalmazandók. A kétoldalú szerződés hatályon kívül helyezését annak nem teljesítése okából az egyik szerződő fél csak abban az esetben követelheti, ha a másik szerződő felet szerződési kötelezettségének teljesítésére eredménytelenül felhívta, vagy ha a teljesítés lehetetlenné vált anélkül, hogy ezt a követelhető fél cselekménye vagy mulasztása idézte volna elő; felperes azonban, miután a kérdéses ingatlan tulajdonjogát az ennek telekkönyvi tulajdonosaiként szereplő harmadik személyektől megszerezte, anélkül, hogy ezek eszközlésére az alperest felhívta volna, maga tette alperesre nézve lehetetlenné annak teljesítését, minek következtében az esetre is, ha bebizonyíttatnék, hogy a kérdéses ingatlan is tárgya volt a cserének, alperestől csak a tulajdonjog megszerzésére fordított vételár megtérítését követelheti. (C. 404/1893.) Aki olyan adó- és közköltségtartozást fizetett ki közvetlenül a csere megtörténte után, amely kétségtelenül a cserével neki jutott ingatlan korábbi tulajdonosait terhelte, ezt' a fizetést mind az általános jogszabályok, mind a csereszerződés értelmében beszámítani jogosult, nem tartozván ő reá annak kutatása, hogy a csereszerződés megkötésekor már lejárt a tartozások milyen arányban oszoltak meg a cserébe kapott ingatlan korábbi tulajdonosai közt. (120/1912.) MD. VI. 140. A cserébeadónak szavatossága nemcsak arra terjed ki, hogy a cserébe adott ingatlanság anyagilag tehermentes, hanem arra is, hogy az ingatlanságnak ez a tehermentessége annak telekkönyvi állásából is kitűnjék. (Rp. V. 2600/1916.) MD. XI. 92. Csere nem jön létre, ha a felek nem egyeznek meg arra nézve, hogy az egyik ingatlanon levő terheket cserébe adó mikor és mi módon köteles törültetni és hogy kölcsönösen cserébe adandó ingatlanok birtokába kölcsönösen mikor lépnek a felek. (P. V. 2451/1918.) MD. XIII. 11.