Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kötet. (Budapest, 1934)

146 A vétel különös nemei. a rendes bíróságok, hanem a közigazgatási hatóságok elé tartoznék, nem tartalmaznak rendelkezést. (C. 4293/1894.) F) Örökség vétele. Nem tilos az az előzetes megállapodás, melyet az érdekeltek reménybeli örökségük felett még az örökhagyó életében létesítenek és mellyel az öröklésre hivatottak jövendőbeli örökségüket, vagy ennek egy részét az örökhagyó életében másra átruházzák. Ily megegyezések érvényéhez a törvény semmi különös alakszerűséget nem követel. (P. I. 692/1910.) MD. IV. 119. A magyar jog hatálya területén a még meg nem nyilt szülői örökség adásvétele a testvérek s ezek házastársai közt jogérvényesen helyt foghat. (Erdélyre 1. osztrák polgári törvénykönyv 879. §-át.) (P. I. 1344/1910.) MD. IV. 143. A bírói joggyakorlat szerint a meg nem nyilt örökség átruházására vonatkozó szerződés csak örököstársak közt jöhet létre jogérvényesen, ellenben az örökös által az öröklési kapcsolatban nem álló harmadik személy javára tett örökségátruházás érvénytelen. (P. I. 3827/1911.) MD. VI. 134. Ugyanígy: (Szekszárdi törvényszék 4956/1912.; helybenhagyva: Kúria 1333/1913.) Az örökség vevőjére átszáll az örökösnek az a joga is, hogy az özvegyi jog megszorítását kérhesse. (P. I. 4117/1913.) MD. VUI. 170. A gyermekek a szülő életében egymásközt érvényesen egyezhetnek meg a szülő halála után rájuk megnyílandó örökrészre nézve s az ilyen megegyezés külön alakszerűséghez kötve nem lévén, szóbelileg is érvényesen létesíthető. — Ha az egyik testvér az apai vagyonból ráeső részt bizonyos összeg fejében elidegenítette, az apja halálával azt a vagyont is kiadni köteles, amelyet az apa az említett elidegenítés után életében reá ruházott át. (P. I. 1739/1917.) MD. XI. 215. G) Részletügy let. 1883: XXXI. t-a, a részletügyletről. 1, §. A közforgalom tárgyát képező értékpapiroknak eladása részletfizetés mellett (részletügylet) iparszerűen csak törvényszékileg bejegyzett cégeknek van megengedve, kik azon szándékukat, hogy részletüzlettel kívánnak foglalkozni, ezen üzlet megkezdése előtt