Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kötet. (Budapest, 1934)

Elővételi jog (törvényes). 129 hatja a határidő be nem tartása esetén, úgyszintén ab­ban az esetben is, ha azt nem arra a célra használják, amelyre a telepengedélyezésre illetékes hatóság ha­tározata értelmében használni kellene. 1924: VII. t.-c. (1920: XXXVI. t.-c. kiegészítése) 6. §. A T.-nek az elővásárlási jog gyakorlásáról szóló 18. §-a és 22. §-ának első bekezdése helyébe a követ­kező rendelkezések lépnek: Olyan esetben, amelyben az államot illető elővá­sárlási jog gyakorlását kizáró valamely körülmény fennforgását a felek a megszabott módon hitelt érdem­lőn nem bizonyítják, a telekkönyvi hatóság a kért be­jegyzés elrendelése kérdésében való határozat hoza­tala előtt az elidegenítő jogügyletről szóló okirat egy példányát vagy másolatát 8 nap alatt felterjeszti a földmívelésügyi miniszterhez, a tulajdonjog bejegyzé­sét kérő beadványt pedig mellékleteivel együtt átteszi a közigazgatási bizottság gazdasági albizottságához és erről az ingatlan fekvése szerint illetékes községi elöl­járóságot, valamint a vármegyei gazdasági felügyelő­séget ís értesíti. A jogügyletről szóló okiratnak vagy másolatának egy példányát azonban irattárában egye­lőre visszatartja avégből, hogy ott az érdekeltek meg­tekinthessék. Ha az okirat vagy másolat nem áll ren­delkezésre a kellő példányszámban, azt a telekkönyvi hatóság a fél költségére pótolja. A telekkönyvi ható­ság a földmívelésügyi miniszterrel és a gazdasági al­bizottsággal közli a bejegyzés elrendelésének esetle­ges telekkönyvi akadályát is. A közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága a jogügylet tudomásulvétele kérdésében köteles leg­Szladits: Kötelmi Jog II. Q

Next

/
Thumbnails
Contents