Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kötet. (Budapest, 1934)
122 A vétel különös nemei. 2. Törvényes vételi jog. 1920:XXXVL t.-c. (földbírtok helyesebb meg oszlása) 87. §. Bármely ingatlan tulajdonosával kötött jogügylet alapján, akár a jelen törvény végrehajtása során, akár attól függetlenül az állam, a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége vagy az Országos Központi Hitelszövetkezet javára, az Országos Földbirtokrendező Bíróság hozzájárulásával pedig bármely személy javára elővásárlási vagy megváltási (vásárlási) jogot lehet a telekkönyvbe bejegyezni. Ez a jog a szerződésben megállapított feltételek alatt érvényesíthető. Bármely ingatlan tulajdonosával kötött jogügylet alapján a telekkönyvbe be lehet jegyezni, hogy az ingatlan és esetleg haszonélvezete is csak a földmívelésügyi miniszternek vagy az általa kijelölt hatóságnak vagy a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségének, avagy az Országos Központi Hitelszövetkezetnek hozzájárulásával terhelhető meg vagy idegeníthető el. Ilyen módon terhelési határ is bejegyezhető. Az első és második bekezdésnek megfelelő telekkönyvi bejegyzés harmadik személyekkel szemben Is hatályos még abban az esetben is, ha a bejegyzés a jelen törvény életbelépte előtt történt. E) Elővételi jog. 1. Kikötött elővételi jog. Az elővásárlási jog nemcsak az adásvétellel kapcsolatban és annak tárgyára, de ettől függetlenül is létesíthető. Az elővásárlási jog jogi fogalma nem zárja ki annak a kikötését, hogy a vételár előre meghatározott összeg legyen. (P. í. 5330/1912.)! MD. VII. 87.