Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kötet. (Budapest, 1934)
106 A vétel különös nemei. ben megszerezte, ha ez az eladó visszavásárlási jogáról a szerzéskor tudott vagy ha szerzése ingyenes volt. A visszavásárlási árt, ha az eladó a harmadik személytől követeli vissza a tárgyat, ennek kezéhez kell fizetni. Az eladó érvényesítheti a visszavásárlásból eredő kifogásait és azt a jogát is, hogy a visszavásárlásból eredő ellenköveteléseit a harmadik személynek beszámítsa. Az 1. és a 2. bekezdés szabályai nem állanak, ha a harmadik személy végrehajtási eladás útján vagy a vevő ellen nyitott csőd esetében a kirendelt tömeggondnoktól szerezte meg a tárgyat. 1417. §. Ha a visszavásárlási jog biztosítására elidegenítési tilalom áll fenn, az eladónak harmadik személyhez való viszonyában a visszavásárlási jog szabályai (1416. §.) helyett az elidegenítési tilalom szabályait kell alkalmazni. 1418. §. A visszavásárlási jogot csak a jogosultnak élete fogytáig vagy harminckét évet meg nem haladó időre lehet kikötni; ha hosszabb időre kötötték ki, harminckét év elteltével, ha határozatlan időre, a jogosultnak halálával megszűnik. Átruházni e jogot nem lehet; de ha határozott időre szól, kétség esetében átszáll az örökösre. IV. Vételi jog. 1419. §. Oly szerződés érvényességéhez, amellyel valaki valamely vagyontárgyára másnak vételi jogot enged, a vételi szerződésre megszabott alak szükséges. 1420. §. A vételi jog gyakorlása a jogosultnak a kötelezetthez intézett azzal a nyilatkozatával megy