Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kötet. (Budapest, 1934)

100 Az eladó szavatossága. hibáról az eladónak az ügylet megkötése alkalmával már tudomása legyen. (P. VII. 348311917.) PHT. 484. Jogszabály az, hogy az eladó az eladott állatnak külsőleg azonnal fel nem ismerhető és az állat értékét jelentékenyen csökkentő hibáiért külön kikötés nélkül is szavatossággal tartozik, a szavatosság kizárását pedig ki kell kötni. (Bpesti tábla 1071/1918.) MD. XII. 177. Ha a szarvasmarhánál az átvétel után 30 nap alatt a gümőkórral azonos mirigykór állapíttatik meg, az vélelmezendő, hogy az már az átvétel előtt ebben a bajban szenvedett, A vevő nem kötelezhető arra, hogy az állat betegségének továbbfejlődésével járó veszélyt viselje. (P. II. 3004/1918.) MD. XIII. 38. Ha az eladó az eladott állat hibáiért szavatosságot vállal, az oly hibáért is szavatol, amely külsőleg is felismerhető, kivéve, ha a vevő előtt a hiba ismeretes volt. (P. II. 1441/1919.) MD. XIII. 55. A vevő a helytelen pedigré miatt szavatossági igényt nem támaszthat, ha a vevő a legelemibb gondosság mellett is meggyőződést szerezhetett arról, hogy az átadott pedigré nem a lóra vonatkozott. (P. II. 5183/1921.) MD. XVI. 12. A pedigrének csak tenyész- és versenylónál van jelentősége; más lónál ez nem oly lényeges kelléke az ügyletnek, amelynek hiánya az ügylet érvénytelenségét vonhatná maga után. (P. II. 5183/1921.) MD. XVI. 12. Az 1923: X. t.-c. szerint az eladónak perbe hívása oly perben, mely a vevő és az állat későbbi megszerzője között az állat hibája miatt folyik, a vevőnek csak ahhoz ad jogot, hogy a szavatossági hibára — az eladó követelésével szemben — az elévülés beállta után is hivatkozhassék. (P. VI, 3012/1925.) MD. XIX. 38. Ha az eladó tudta, hogy a vevő az állatokat tenyészállománya növelésére vásárolja, akkor az állatokért vállalt szavatosság kiterjed arra a kárra is, amelyei az eladott állatok betegsége fertőzés útján a vevő tenyészállományában okozott. (Kúria P. VI. 7728/1929.) MD. XXIV. 173. b) Ingatlan-szavatosság. Az adásvételi szerződés szerint felperesek alperesektől nem térmérték szerint meghatározott területű birtokot vásároltak s a vételárt nem holdszám szerint állapították meg, hanem határozottan megjelölt helyrajzi számok alatt fekvő egész területeket vettek meg; ugyanezért az adásvételi szerződésnek az nem képezhette lényegét, hogy a megvett területek térméretek szerint összesen hány holdat tesznek ki, mire az a körülmény is mutat, hogy alperesek a kérdéses területek térbeli nagyságáért szavatosságot nem vállaltak magukra; felpereseknek, te-