Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

Erkölcstelen ügyletek. 43 Útlevelek és az ezek használatához szükséges külföldi láttamozás (visumok) megszerzése körüli közbenjárás sem az ügyvédi rendtartásba, sem pedig a jó erkölcsökbe nem ütközik. (C. 825/1921.) L. a c) pontot is. c) Összeférhetetlenség. V. ö. a Ladik, 546., pótk. 119. old. felsoroltakat. Nem engedhető meg, hogy a községi jegyző vagyoni előnyök szerzése végett magára nézve oly helyzetet teremtsent amely a község érdekeinek sérelmét vonhatja maga után & ezért azt az ügyletet, amellyel a jegyző harmadik személytől díjazást köt ki maga részére oly közreműködésért, mely a harmadik személy és a község közt kötendő szerződés közvetítésére irányul, a jó erkölcsökbe ütköző ügyletnek kell tekinteni, amelyből a bíróság előtt jogokat érvényesíteni nem lehet. (C. 559/1909. Gr. II. 240/41.) Nem ütközik jó erkölcsökbe, ha községi jegyző a községi lakósoknak harmadik személlyel kötendő szerződéseinek a községbeli szerződő felek előtt való felolvasásáért, telekkönyvi bekebelezések kieszközléséért, az ehhez szükséges adatok beszerzéséért a harmadik személlyel szemben díjazást köt ki. (C. 1186/1910. Gr. XIII. 345.) Nem ütközik a jó erkölcsökbe az az ügylet, mellyel a községi jegyző a községi lakosoknak harmadik személyekkel kötendő szerződéseinél való eljárásaiért utóbbiaktól díjazást köt ki. (P. IV. 4186/1910.) MD. V. 42. Az ügyvédre nézve a kölcsön kieszközlése és az ezért járó díj kikötése, amennyiben azzal csupán egyes esetekben és nem üzletszerűleg foglalkozik, az ügyvédi rendtartás értelmében tiltott cselekményt nem képez. (C. 771/1911. Gr. XIV. 266.) MD. VI. 83. Ingatlanközvetítés stb. telekkönyvezető által tiltott cselekmény, melyért díjazás nem követelhető. (P. III. 2235/1911.) MD. VI. 42. Az ügyvéd a megbízói ellenfelének ellentétes érdekei előmozdítására nem vállalkozhatik, ezért megbízói tudta és beleegyezése nélkül a maga részére díjat ki nem köthet, sem ily felajánlott jutalmat el nem fogadhat. (C. 4979/1911. Gr. XIV. 267.) Ha a közjegyző a hagyaték végleges lebonyolításáért jutalomdíjat kötött ki magának: az az újabb megállapodása, hogy a hagyaték véglebonyolítása előtt ismeretessé vált hagyatéki vagyonrész kipuhatolásáért annak felét köti ki maga részére, nemcsak az 1874: XXXV. t.-c. 4. és 199. §-ának rendelkezéseibe ütközik és mint ilyen tilos és érvénytelen, hanem az az alperes-, hivatali állásának a tisztességét is érinti és mint ilyen, az erkölcsi törvényeket is sérti. (P. I. 4324/1912.) MD. VI. 61.