Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

Szó és írás. 33 letve azt kimutatják, hogy az írásbeli szerződésnek azzal ellen­tétes rendelkezése a felek szerződési akaratával meg nem egye­zik s hogy ekként az írásbeli szerződés nem a felek valódi aka­ratát tünteti fel. (C. 5708/1908. Gr. II. 131.) Az a körülmény, hogy a felek a közöttük létrejött ügylet­ről okiratot állítottak ki, nem zárja ki annak lehetőségét és bizonyítását, hogy az okirat egészben vagy részben nem tartal­mazza a feleknek valódi egységes akaratelhatározását és akarat­kijelentését; nem pedig azért, mert a felek között a szerződést nem az okiratnak kiállítása, hanem a feleknek valódi egységes akaratelhatározása és akaratkijelentése alkotja. (C. 193 1908. Gr. II. 133.) Az írásbeli szerződés dacára, a szóbeli megállapodás bizo­nyítása ki nem zárható, mert a szerződő felek mindegyikének szabadságában áll kimutatni, hogy valójában mi képezte a szer­ződés tárgyát és annak feltételeit, habár arról írásbeli okmány lett is kiállítva. Ezért alperes ama kérelmének, hogy a bizonyí­tás oly irányban rendeltessék el, hogy kimutathassa azt, hogy a közte és felperes közt a birtokbavételre vonatkozó megállapo­dás feltételei mások voltak, mint aminők az írásbeli szerződés­ben foglaltak, helyt kellett adni. (C. 536/1915. Gr. XVI. 722.) Okiratba foglalt szerződéssel szabályozott jogviszony meg­állapításánál az okirat tartalma az irányadó, 9 oly szóbeli nyi­latkozatok, melyek az okiratba foglalt szerződés létesítése köz­ben, azzal egyidejűleg, vagy azt megelőzőleg tétettek, de az okiratba foglalt szerződéses nyilatkozat tartalmával ellentéte­sek, jogi hatállyal nem bírnak. Ezeknek jelentésük csak akkor van, ha az okiratba foglalt szerződés tartalma homályos, héza­gos és a szóbeli kijelentések a valódi akarat felismerésére és megállapítására alkalmas adatokul használhatók fel, avagy ha a szóbeli megállapodás az íráso9 szerződés tartalmának kiegészí­tésére vonatkozik. (C. 5273/1922. M. Tára V. 11.) írásbeli okirattal szemben az annak kiállításával egyide­jűleg tett, de azzal ellenkező szóbeli nyilatkozat vagy létrejött megállapodás az anyagi jogszabályok értelmében figyelembe nem vehető. (C. 216/1923. M. Tára V. 49.) Az írásba foglalt szerződés kikötései utóbb a felek szóbeli megegyezésével is megváltoztathatók és módosíthatók. (C. 2364' 1925. PJE. 1926. évf.) Ha a lemondó írásbeli nyilatkozatának kiállítása alkal­mával tett is jogfentartást tartalmazó szóbeli kijelentéseket, ezeknek, mint az írásbeli okiratok tartalmával ellentétes szó­beli nyilakozatoknak jogi hatályt tulajdonítani nem lehet. (P. I. 5953/1925.) MD. XX. 58. A szerződés megkötését megelőző alkudozások folyamán létesült s az írásbeli szerződésbe fel nem vett, sőt azzal ellen­kező szóbeli megállapodás hatállyal bírhat akkor, ha bizonyí­Szlatlits : Kötelmi Joé I. 3

Next

/
Thumbnails
Contents