Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)
12 Szerződés kötése. lattevő a válasz megérkezését rendes körülmények között várhatta. (P. V. 2081/1918.) MD. XII. 175. Olyan esetben, amidőn az ügyletkötés a felek közt szóbeli üzenet útján eszközöltetik és az üzenetközvetítő az üzenetküldőnek a nyilatkozatát elferdítve adja át, az az általános jogszabály az irányadó, hogy az elferdítve közölt jognyilatkozat csak abban az esetben kötelezi az üzenet küldőjét, ha ő a másik felet eleve biztosította arról, hogy az üzenetvivő szavában megbízhatik. Más esetben az elferdítve közölt (szóbeli) nyilatkozat tévedés miatt megtámadható annak a kimutatása nélkül is, hogy a tévedést a másik fél okozta, vagy hogy a másik félre a szerződésből ingyenes előny vagy aránytalan nyereség hárulna. (C. 1419/1919.) Mj. Dt. XIII. 76. A kötelezettség nélkül vételi ajánlatot tett fél ajánlatának elfogadása után különleges indokolás, kivált pedig a változott viszonyokra való hivatkozás nélkül jogosítva van a válaszadásra rendes körülmények közt szükséges idő alatt akár ajánlatától visszalépni, akár ajánlatát módosítva, újabb ajánlatot tenni. (C. 939/1921.) A hagyatéki eljárás során tett nyilatkozatok, amennyiben azok alapján egyesség létre nem jön, csupán csak az egyesség megkisérlése végett tett ajánlatoknak tekintendők, amelyek el nem fogadtatván, kötelezettséget meg nem állapítanak. (C. 2501/1922.) M. Tára III. 132. Az elállás joghatálya nem függ attól, hogy a másik fél az elállásról szóló értesítést megkapja, elégséges annak kimutatása, hogy ez értesítés postára adatott. (C. 4005/1922.) A „kötelezettség nélkül" ajánlatot tett fél ajánlatának elfogadása után is jogosítva van visszalépni vagy ajánlatát módosítani. (C. 82/1923.) Habár az ingatlan adásvételi szerződést a vevő és az egyik eladótárs aláírta is, a szerződés csak úgy áll meg, ha azt a másik eladótárs az ajánlat elfogadására rendelt törvéynes határidőben írta alá. (P.VI.3586/1926.) MD. XX. 31. V. ö. a KT. 314—319. §-ait. 4. Árverés. 1881: LX. t^c. (végrehajtási törvény) 107. §. Minden tárgy a becsáron kiáltatik ki, s ha a becsár még nem igértetnék, a kikiáltási ár fokozatosan lejebb szállíttatik. Az árverés addig folytattatik, míg igéret tétetik; s ha további igéret nem tétetett, az árverés tárgya a