Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)
Kötbér. 157 együtt, vagyis a megrendelt árú átvétele esetében igényelhető kötbérnek megfizetését az ügylettől való elállása folytán a felperestől nem követelheti. (C. 494/1895.) Ha a felperes valamelyik esedékes kamatfizetési késedelemnél nem is élt az őt megillető joggal, azáltal kötbérkövetelési joga csak a korábbi mulasztás esetére, de a későbbiekre meg nem szűnt, illetve a kölcsönkötvényekben erre nézve tett kötelezés joghatálya el nem enyészett. Alpereseknek amiatt emelt panaszuk, hogy mellőztetett az a jogszabály, hogy abban az esetben, ha a szerződés utólagos teljesítése a jogosított által a kötbér iránti igény világos fenntartása nélkül elfogadtatott, kötbér nem követelhető, alaptalan, mert e jogszabály oly önálló szerződéseknél áll fenn, amelyeknél a szerződési viszony lebonyolítása, illetve megszüntetése nemcsak teljesítés, hanem más módon is helyet foglalhat: de nem lehet azt alkalmazni oly esetekben, midőn a kötelezett fél kötelme alól csak teljesítés által szabadulhat, jelesül, ha kamatfizetési kötelezettségénél, mely járulékos természetű, az köttetik ki, hogy a kamatfizetésnél előjövő késedelmezésnél kötbér fizetendő. A kettő közötti különbség kitűnik abból, hogy a kamatfizetés iránti kötelezettség nem függ attól, ha vájjon az illető kötelezett fél a szerződést teljesíteni kívánja, avagy pedig magát a teljesítés alól kötbér és esetleg kártérítés fizetése által kivonhatja, mert a kötelezett a kamatot kikötés esetén tartozik megfizetni; e részben áll az a jogszabály, hogy ha valamely kötelezettségnek kellő időben való teljesítésére köttetett ki kötbér, a teljesítés követelhetése mellett kötbér is követelhető, ily esetben azáltal, hogy a jogosított fél a késedelmes teljesítést elfogadja, még hallgatag a kötbér követelése iránt lemondottnak nem tekinthető s ahhoz, hogy kötbér iránti igényét érvényesíthesse, késedelmes teljesítés elfogadása mellett sem szükséges külön kijelenteni, hogy eziránti jogát külön fenntartja. (C. 204/1897.) Kötbér az a vagyonérték, ami valamely szerződési kötelezettség teljesítésének biztosítására köttetik k i és a kötbér mellett rendszerint az illető kötelezettség teljesítése vagy nem teljesüléséből származó kár is követelhető. (C. 197/1900.) A vételárkülönbözet és kamata mellett szerződésileg még kötbér is kötelezhető. (C. 820/1905.) Nemleges kötelem megszegésére kikötött kötbér érvényesítése nem zárja ki az igényt a jövőbeli szerződésszegéstől való eltiltásra. (P. II. 4718/1925.) MD. XIX. 96. g) Óvadék és kötbér. Nem ütközik az általános jogelvekbe, hogy a szerződési kötelezettségek biztosítására letett óvadéknak kötbérjellege szerződésileg kiköttessék. (C. 44/1898.) Az óvadék és kötbér közötti különbség csupán az, hogy