Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

15U Szerződést megerősítő mellékkikötések. (P. VIII. 3732/1918.) MD. XII. 10. Ugyanígy: (P. IV. 1833/1915.) MD. IX. 128. 4. Kötbér, a) Kötbér feltételei általában. A kötbér megfizetése alól mentesítő „véletlen baleset" alatt elvileg nemcsak a külső körülményekben rejlő tárgyilagos akadályok értendők, hanem az adós személyében fekvő alanyi mozzanatok is figyelembe jöhetnek. Az adós azonban alanyi mentség címén csakis úgy szabadulhat, ha bebizonyítani képes, hogy a tehetetlenségnek véletlenül oly állapotába jutott, miszerint nemcsak közvetlenül maga személyesen nem, de általában még más megbízott útján sem intézkedhetett elvállalt kötelezettségének teljesítése felől. Az adós tehát pl. közbejött betegségére csak annyiban hivatkozhatik, amennyiben vagy azt igazolja, hogy a teljesítés egyáltalán helyettesíthető nem volt, vagy pedig ha a teljesítés magábanvéve helyettesíthető volt, amennyiben igazolja, hogy közbejött betegségének természeténél és körülményeinél fogva még a helyettesítés útján leendő teljesítésről sem állott módjában gondoskodni. (Lfi. 12129/1877.) A kötbér, mint a szerződés teljesítésének biztosítására megállapított összeg, kár fenforgása nélkül is követelhető, (C 4428/1889.) Ha a szerződő felek a szerződésnek nem kellő módon való teljesítése esetére kártérítési összeget kötöttek, ez összeg kötbért képezvén, még az esetben is megítélhető felperesnek, ha keresetével a szerződés felbontását kéri. (C. 8189/1889.) A kereskedelmi törvény 273. §-ának rendelkezése nyomán kifejlődött bírói gyakorlat a kötbér összegében a felek részéről rendszerint előzetesen meghatározottnak tekinti azt a kárt is, amely bekövetkezhetik a kötbér által biztosított szerződésszegés által, minélfogva a kötbér károsodás kimutatása nélkül is megítélhető s a kikötének nem képezi feltételét a vagyonjogi érdekeknek kapcsolatos megjelölése. De másfelől a kötbérnek kikötése nem bír az önálló szerződésnek jellegével, hanem csak egy már létesített szerződési viszony biztosítására szolgál. Ennélfogva a főszerződésből kell kitűnni annak az érdeknek, melynek biztosítására a kötbér szolgál és az csak ennek az érdeknek sérelme esetén ítélhető meg. (C. 177/1896.) A kötbér kikötésére vonatkozó szerződési határozmányok szorosan lévén magyarázandók, a kötbér megítélésének csak akkor van helye, ha az ahhoz való jog a szerződés szövegébői határozottan megállapítható. (PHT. 77. sz. 86011898.) A kötbérnek a kikötése nem bír az önálló szerződésnek