Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

136 Harmadik javára kötött szerződés. ződési nyilatkozat megtételével hatályossá válik és ennélfogva a közvetlen szerződők akaratával sem hatálytalanítható, amiért is a harmadik személy perben állása nélkül a szerződés semmisége el nem bírálható. (403/1905.) Dt. 4. f. IV. 32. Joggyakorlatunk elismeri a harmadik személyek javára kötött szerződések joghatályosságának lehetőségét és a szerződés értelmezésének keretébe tartozik a felek ügyleti akaratának, vagyis annak vizsgálata, hogy harmadik személyek javára kötött szerződés esete mennyiben forog fenn és ha igen, szerződő felek a szerződésből közvetlen jogot kívántak-e a harmadik személynek biztosítani. (C. 7790/1906.) Joggyakorlatunk érvényesnek ismeri ugyan el azokat a szerződéseket, melyek harmadik személy javára kötnek ki szolgáltatást, s ily szerződés alapján, amennyiben az a szerződő felek akaratának, illetőleg a jogügylet természetének megfelel, a kedvezményezett harmadik személyt közvetlen kereseti joggal felruházottnak tekinti, anélkül, hogy a kedvezményezett részéről elfogadási, vagy a szerződéshez hozzájárulási nyilatkozat volna szükséges. A harmadik személy azonban ily esetben sem szerzi meg azonnal és feltétlenül a javára kikötött jogot, különösen akkor, ha oly vagyonátruházási szerződés forog fenn, melyben az átruházók a kedvezményezettet jövendőbeli örökségi jogára nézve akarják a részére kikötött s a kötelezett által teljesítendő szolgáltatás által kielégíteni. (C. 1276/1910, Gr. II. 352.) A harmadik személy javára kötött szerződésben az annak részére kikötött jogot a kedvezményezett harmadik személy a szerződésről történt értesítése folytán megszerzi, aminek az a jogi következménye, hogy a javára kikötött szolgáltatás teljesítését közvetlenül ő van jogosítva követelni és az eme szolgáltatást kikötő szerződő félnek a szolgáltatásra vonatkozó rendelkezési joga megszűnik. (C. 9571/1911. Gr. XIII. 359.) A harmadik személy javára kötött szerződés jogi természetéből következik, hogy a szerződés felett rendelkezési jog mindaddig a szerződő feleket illeti meg, míg a kedvezményezett harmadik személy a javára kötött jogügyletről a szerződő felek által nem értesíttetett. (P. I. 3610/1912.) MD. VII. 85. Harmadik személy javára szóló szerződés esetében a kedvezményezett nem érvényesítheti jogát az igéretvevő életében, ha az igéretvevő az utána várható öröklési jogra nézve akarja a kedvezményezettet a kikötött szolgáltatással kielégíteni. (C. 868/1913. Gr. XVI. 750.) Az elővásárlás jogát adásvételi szerződésen kívül is érvényesen ki lehet kötni bármely harmadik személy javára. (C. 2489/1913. Gr. XVI. 751.) Nem tekinthető utóörökösnevezésnek az adásvételi szerződésben foglalt az a kikötés, hogy a vevő, ha leszármazó örö-