Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

134 Harmadik javára kötött szerződés. ellen fennálló követelését az adós a kedvezményesnek is beszámíthatja, amennyiben a beszámítás egyéb előfeltételei megvannak. 1046. §. Ha valamelyik szerződő fél tévedés, megtévesztés vagy fenyegetés miatt oly időben támadja meg a szerződést, amikor a kedvezményező rendelkezőjoga már megszűnt, a kedvezményes a megtámadótól úgy követelhet kártérítést, mintha ő is szerződő fél volna. A tévedés, amelyet a kedvezményes okozott vagy ismert, a megtévesztés vagy fenyegetés, amelyet ő követett el vagy amelyről ő tudott, az adós megtámadó joga szempontjából oly tekintet alá esik, mintha e körülmények a kedvezményező és az adós viszonyában volnának meg. 1047. §. A kedvezményes javára szóló részében a szerződést a kedvezményező a kedvezményessel szemben is megtámadhatja, ha a megtámadás előfeltételei ehhez való viszonyában vannak meg. A megtámadás folytán a kedvezményes jogszerzése visszahatóan megdől és a szerződésből származó jog a kedvezményező rendelkezése alá esik. 1048. §. Rendelkezőjogának megszűnte után a kedvezményező törvényes elállási jogát csak a kedvezményes hozzájárulásával gyakorolhatja. Ez a szabály nem áll, ha a kedvezményes javára kikötött szolgáltatás csak járuléka oly főkötelezettségnek, amelyet az adós a kedvezményező irányában köteles teljesíteni. Ilyenkor kétség esetében a kedvezményező elállásával a kedvezményes joga is megszűnik.