Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

132 Harmadik javára kötött szerződés. ződésből ingyenes előny, vagy aránytalan nyereség hárul. (Ft. IV. 3388/1930.) Grill XXV. 633. V. ö. 1875.-XXXVI1. t.-c. (kereskedelmi törvény) 52. §. NYOLCADIK FEJEZET. Harmadik személy javára kötött szerződés. /. Javaslat 1037—1049. §§. 1037. §. Oly szerződés alapján, amellyel az egyik fél — az adós — a másikkal — a kedvezményezővel — szemben harmadik személy részére teljesítendő szolgáltatásra kötelezi magát, a harmadik személy — a kedvezményes — közvetlenül van jogosítva, ha a felek ily szándékkal kötötték meg a szerződést. A feleknek ily szándéka mellett szól a vélelem, ha a kedvezményező azzal, hogy a szolgáltatást a harmadik személy részére kötötte ki, felismerhetően ennek érdekéről vagy egyúttal erről is akart gondoskodni. 1038. §. Amíg a kedvezményező a kedvezményest a javára kötött szerződésről nem értesíti, kétség esetében ő rendelkezik a kedvezményes jogáról. A kedvezmény ezőnek ez a rendelkező joga, ha a kedvezményes joga halasztó feltételhez vagy kezdő határidőhöz van kötve, kétség esetében az értesítés után is fennmarad, amíg a feltétel nem teljesül, vagy a határidő be nem következik. 1039. §. Rendelkezőjogánál fogva a kedvezményező, hacsak az adóshoz való viszonyából más nem következik, az adóshoz intézett nyilatkozattal egyol-