Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)
130 Képviselet. ki nem zárja. — II. Az 1886: VII. t.-c. 23. §-ának b) pontjában, valamint a 4420/1918. M. E. számú rendeletben parancsolólag előírt alakszerűségeket a vételárnak utólagos részletekben való teljesítése nem pótolja. — III. Azzal a féllel szemben, akire nézve formahiány nem forog fenn, saját fizetése alapján az ügylet — annak egységes jellege ellenére is — hatályosnak tekintendő. (C. P. V. 6073/1928.) MD. XXIII. 109. A meghatalmazás — ellenkező rendelkezés hiányában — a meghatalmazó halálával megszűnik és jogszabály az is, hogy ez a megszüntető tény csakis abban az időben válik hatályossá, amikor arról a meghatalmazott értesül. (C. P. III. 5715/1929.) Grill XXIV. 569. Cégvezetési meghatalmazásra és a kereskedelmi meghatalmazottakra vonatkozólag l. az 1875: XXXVII. t.-c. 37—45., továbbá 49—52. §-ait, a hiteljogi kötetben; vélelmezett kereskedelmi meghatalmazottakra nézve l. az 1875: XXXVII. t.-c. 46—48. §-ait, a hit el jogi kötetben; a perbeli meghatalmazás és ügyvédi képviselet szabályait l. az 1911:1. t.-c. 94—111., valamint 468. §§.-ban, a perjogi kötetben; az ügyvédi képviselet szabályait l. továbbá az 1874: XXXIV. t.-c. 28., 38., 41—43., 50., 52., 61—63. §§.-ban; a szabadalmi hivatal előtti képviseletre nézve l. az 1895: XXXVII. t.-c. 15. és 27. §-ait (v. ö. 1895. nov. 4. 4791. sz. K. M. rend. a szabadalmi ügyvivőkről (1895. R. T. II. 1153.) II. k. 286. /.; 1896. ápr. 23. 2226. K. M. eln. sz. rend. a szabadalmi ügyvivőkről szóló szabályzat módosítása tárgyában (1896. R. T. I. 1919.); a közigazgatási bíróság előtti képviselet szabályait l. az 1896: XXVI. t.-c. 118. és 119. §§.-ban: meghatálmazási váltóforgatmányra nézve l. az 1876: XXVlI. t.-c. 15. §-át és 112. §-ának 2. pontját; kivándorlási vállalkozók meghatalmazottairól az 1903: IV. t.-c. 15. §-a rendelkezik. 5. Törvényes képviselet. V. ö. a Cselekvőképesség c. fejezetet; a gyám hatáskörét l. a családi jogban; l. az 1898: XIX. t.-c. 26., 1885: XXIII. t.-c. 88., 1888: XIX. t.-c. 38., 39., 1924: XII. t.-c. 10. §-át stb. stb. Az államkormánynak, illetve annak a tagjának (szakminiszternek), kinek rendelkezése alatt valamely ingatlan van, a közjogi állásából folyó és az 1848: III. t.-c. 32. §-ában meg határozott felelősséggel járó rendelkezési joga nem terjeszthető ki olyképpen, hogy a rendelkezése alá helyezett ingatlanra az 1897: XX. t.-c. 37. §-a szerint szükséges törvényhozási különös felhatalmazás nélkül a kir. államkincstárra kötelező hatállyal adásvevési szerződést köthessen. (4367/1909. P.) PHT. 73.