Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

128 Képviselet. 4. Meghatalmazás. A meghatalmazott az általa ily minőségben létesített ügyletnél nem a maga nevében, hanem a megbízója nevében vállal kötelezettséget, tehát az ily ügyletből származó jogát a másik szerződő fél csak a meghatalmazó ellen indítandó perben érvényesítheti és az ügylet tárgyára kiterjedő hatállyal csak e meghatalmazó perben állása mellett lehet határozni és csak ily perben állapítható meg az állítólagos meghatalmazás ténye is. (C. 298/1893.) A gazdasági ingatlanok és ingóknak tűzkár elleni biztosítása a gazdaság vezetésével nem áll oly szoros összefüggésben, hogy annak megtételére a gazdaság vezetésével megbíztott gazdatiszt külön meghatalmazás nélkül feljogosítva lenne; ehhez mindenkor a gazdaság haszonélvezőjének külön rendelkezése és meghatalmazása szükséges. (2613/1900.) Dt. 3. f. XIX. 130. Abból, hogy valamely szerződésben képviselőül megnevezett egyénnek ebbeli működése az illető haláláig tartónak van jelezve, nem lehet jogilag arra következtetni, hogy a szerződés által eltérés létesíttetett attól az általános jogszabálytól, amely szerint a meghatalmazó a meghatalmazottól a megbízást rendszerint tetszéséhez képest elvonhatja. (H. 9/1902.) Dt. 3. f. XXII. 192. Egy földbirtokos hosszabb útra készülvén, mindenféle ügyének rendezésével, különösen pedig az összes ingatlanain folytatott házi vagy bérleti gazdálkodásának vezetésével egy alkalmazottját bízta meg. Kimondatott, hogy nagyobb mennyiségű termények beszerzése, határidőügyletek kötése és szokványbúza vétele, melyre nézve a megbízott szerződést kötött, kívül esik a gazdaság vezetése körén és legkevésbbé sem tartozhatott a földbirtokos alperes ügyeinek rendezésiéhez. A megbízott által megbízásának túllépésével kötött ilyen szerződés tehát az alperest nem kötelezi, s így a tőzsdebíróságnak abban kikötött illetékessége sem áll meg. (1322/1902.) Dt. 3. f. XXIII. 87. Oly ügyleti feltétel megállapítása, hogy az eladó a vevőt bizonyos körülmények bekövetkezte folytán érhető kárért kártalanítani fogja, nem oly jogcselekmény, melyet a vételi ügylet megkötése rendszerint szükségessé tesz. A meghatalmazott által tett ily kikötés tehát az eladóra nézve hatályossá csak akkor lesz, ha arra előzetes meghatalmazást adott, vagy azt utólag jóváhagyta. (C. 2009/1903.) A társulati szerződésnek arra a részére, hogy a hitelezői csoportnak a fennforgó konkrét esetben érdekei megóvása céljából alapszabályszerűen hozott határozatai feltétlenül kötelezik a védegylet összes tagjait, harmadik személy is hivatkozhatik, midőn arról van szó, hogy a megjelent tagok által vele kötött ügylet a meg nem jelent tagot kötelezi-e. Ily esetben,