Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

Értelmezés. Akarathiányok 87 Kölcsönös vétkesség esetében az a fél tartozik a másiknak arányos kártérítéssel, akinek vétkessége súlyosabb. Ha a tévedést a megtámadott vétlenül okozta, tőle a vétlen megtámadó, ó pedig a vétkes megtámadótól kártérítést követelhet annyiban, amennyiben ez tekintettel az eset körülményeire, a méltányosságnak megfelel. 1009. §. A szerződési nyilatkozatok értelmezésére s a szerződési akarat hiányaira vonatkozó szabályok, amennyiben a törvény mást nem rendel, egyéb jognyilatkozatokra oly értelemben állanak, hogy a másik fél alatt azt a felet kell érteni, akihez a nyilatkozatot intézték, vagy ha nem határozott személyhez intézték, azt, aki a nyilatkozatból közvetlen jogi előnyt szerez. Személyállapotot érintő családjogi jognyilatkozatok lényeges tévedés miatt megtámadhatók a megtámadásnak további előfeltételei (1002. §. 1. bekezdése) nélkül; csalárd megtévesztés és jogellenes fenyegetés miatt megtámadhatók tekintet nélkül arra, hogy e cselekményeket ki követte el. II. Élő jog. A) Jognyilatkozatok értelmezése. 1. Az értelmezés alapelvei. 2. Szoros értelmezés. 3. Megszorító értelmezés. 4. Kiterjesztő értelmezés. 5. Ellentétes nyilatkozatok értelmezése. 6. Homályos nyilatkozatok. 7. Értelmezés a körülmények és a méltányosság alapján. 8. „Ingyenességi vélelmek."