Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

84 Értelmezés. Akarathiányok. nek csak egyes pontjára vonatkozik. De ha a körülményekből megállapíthatni, hogy a felek a szerződést e pont nélkül is megkötötték volna, a szerződés egyebekben megáll, az elintézetlen pontra nézve pedig: szükség esetében a bíróság méltányosság szerint határoz. 998. §. A szerződési nyilatkozat érvényességét a nyilatkozattal ellenkező titkos fentartás nem érinti. 999. §. Oly szerződés, amelyet a felek színleg kötnek, semmis. Ha a színlelt szerződés más jogügyletet palástol, a palástolt jogügylet érvényességét a reá vonatkozó' szabályok szerint kell megítélni. Színlelt írásbeli szerződést kötő felek egyetemlegesen felelnek azért a kárért, amelyet harmadik személy vétlenül azáltal szenved, hogy a szerződés érvényességében megbízik. 1000. §. Oly szerződés, amellyel az egyik fél valamely vagyontárgyat bizalmi viszony alapján azzal a kikötéssel ruház át a másik félre, hogy ez az átvett vagyontárgyat meghatározott körülmények között visszaszolgáltatni köteles, kétség esetében nem esik a színlelt szerződéssel egy tekintet alá. 1001. §. Nem komolyan tett szerződési nyilatkozat, amelyet abban a feltevésben tettek, hogy nem komoly voltát a másik fél fel fogja ismerni, semmis, ha ez azt felismerte; ellenkező esetben a tévedésre vonatkozó szabályok szerint megtámadható. 1002. §. Aki szerződési nyilatkozatának megtételekor lényeges tévedésben volt, megtámadhatja nyilatkozatát, ha tévedését a másik fél okozta vagy felis-