Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. 1878. V. törvénycikk. Jegyzetekkel, utalásokkal és joggyakorlatokkal (Budapest, 1941)

Stí Btk. 89-92. §. 62. Erőszakos nemi közösülésnél súlyosító körülmény az, hogy a cselekményt nemileg érintetlen leányon követték el (K. 5911/1932. G. XXVI. 406.) 63. Erőszakos nemi közösülés esetében igen nyomós súlyosító körülmény, hogy a vádlott azzal a nővel szemben követte el, kinek már egy éve udvarol és kinek házasságot is ígért és súlyosító, hogy a sértett a bántalmazás folytán több helyen sérült meg. (K. 4319/1934. Bj LXXXVII. 25. o. G. XXVIII. 383.) 64. Tolvajtárs meglopása nem súlyosító körülmény. (K. 6460/1930. G. XXIV. 339.) Motívum. 65. Vörös-katona által elkövetett szándékos emberölés esetében súlyosító körülmény, hogy a vádlott cselekményét az orságot rombadöntő tanácsköztársaság fenntartása érdekében követte el. (K. 844/1937. J. H. XI. 462.) 66. Bűnpártolás esetében a büntetés legmagasabb mértékének kiszabását indokolhatja, hogy a cselekményt feleség szeretője érdekében követte el és a szerető a bűnpártoló aszszony férjét ölte meg. Nem enyhítő a többgyermekes családos állapot, mert a vádlott annak nyújtott segítséget, aki négy gyermekét apjuktól fosztotta meg. (K. 4130/1937. Bj. XC. 67.) 67. Nyomatékos súlyosító körülmény, hogy a vádlott a sértett kívánságára ugyan, de anyagi haszon elérésére irányuló szándékkal, tehát erkölcstelen okból vitte véghez és pedig minden emberies érzést megtagadó szörnyű kegyetlenséggel. (K. 5201/1932. Bj. LXXXV. 56 o. B. XXVI. 30.) 68. Rágalmazásnál súlyosító körülmény, hogy azt anyagi érdekből követték el. (K. 2884/1929. Jhd. II. 24. o.) 69. Testi sértésnél súlyosítónak kell mérlegelni azt, hogy a vádlott minden ok nélkül, bosszúból bántalmazta a sértettet és hogy életveszélyes eszközt használt. (K. 1264/1933. Jhd. II. 24. o.) 70. Gyujtogatásnál súlyosbító a cselekmény bosszúból fakadó aljas indoka. (K. 4356/1937. Bj. XC. 61.) 71. Mérgezés bűntette esetében, súlyosító körülmény, hogy a vádlott férjes és gyermekkel bíró asszony létére újabb szerelmi vágyának zavartalan kielégíthetése végett követte el a cselekményt. (K. 2435/1918. B. XII. 115.) 72. Gyermekölésnél, — amely nem esik a 284. alá, — nem fogadható el enyhítő körülménynek a szégyenérzet, mert az, hogy a vádlott egy nála 26 évvel idősebb nős, sokgyermekes családapával 6 éven át folytatott szerelmi viszonyt, amelyből már egyízben gyermeke született, a szégyenérzet teljes hiányát mutatja. (K. 43/1931. G. XXIV. 371.)