Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. 1878. V. törvénycikk. Jegyzetekkel, utalásokkal és joggyakorlatokkal (Budapest, 1941)

7^ Btk. 87-92. §. Ez a büntetés a Btk. 92. §-a alapján a halállal büntetendő cselekmény esetében három évi, az életfogytig tartó fegyházzal büntetendő cselekmény esetében két évi fegyháznál kisebb mértékre nem szállítható le. 88. §. Siketnémák, ha cselekvésük bűnösségének felismerésére szükséges belátással nem bírnak, bűntett vagy vétség miatt nem büntethetők. Jogeset. 1. A vádlott a tettet oly lelkiállapotban követte el, midőn a hirtelen támadt indulatrohamnak a siketnémákat jellemző kórosan elfajult, féktelen nagy foka teljesen megzavarta különben is fejletlen elmetehetségét, úgyhogy az elkövetés pillanatában akaratának szabad elhatározási képességével egyáltalában nem bírt. (K. 6799/1896.) 89. §. A büntetések kiszabásánál figyelembe veendők a bűnösség fokára befolyással bíró súlyosító és enyhítő körülmények. 90. §. Ha a súlyosító körülmények — számuk vagy nyomatékuk tekintetében túlnyomók: a büntetésnek az elkövetett cselekményekre megállapított legmagasabb mértéke megközelítendő vagy alkalmazandó. 91. §. Ha pedig az enyhítő körülmények túlnyomóak: a cselekményre a megállapított büntetésnek legkisebb mértéke megközelítendő vagy alkalmazandó. Ily esetben a halálbüntetés életfogytig tartó fegyházra, az életfogytig tartó fegyház pedig tizenöt évire változtatandó. 92. §. Ha az enyhítő körülmények annyira nyomatékosak vagy olyan nagy számmal forognak fenn, hogy a cselekményekre meghatározott büntetésnek legkisebb mértéke is aránytalanul súlyos lenne: ez esetben ugyanazon büntetési nem a legkisebb mértékig leszállítható, és ha ez is túlszigorú volna: határozott időtartamhoz kötött fegyház helyett börtön, — börtön helyett fogház, — fogház helyett pénzbüntetés, — ezen büntetési nemek legkisebb mértékéig állapítható meg.