Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. 1878. V. törvénycikk. Jegyzetekkel, utalásokkal és joggyakorlatokkal (Budapest, 1941)

64 Btk. 79. §. §. 2. bek.-ben körülírt megtámadás fogalma alá nem vonható, még azzal a tényével kapcsolatban sem, hogy futás közben a vádlottat kardjával megütötte. (K. 1436/1936. J. H. X. 629.) 9. A vádbeli eset alkalmával a vendégek két csoportja közt kölcsönös verekedés keletkezett, mely verekedés folyamán a verekedők egymást kölcsönösen bántalmazták. Már pedig kölcsönös bántalmazás esetén egyik fél sem hivatkozhatik eredményesen jogos védelemre. Így tehát az egymással szemben álló csoportok egyikének tevékeny tagjaként cselekvő A. A. vádlott sem tekinthető a kölcsönös verekedés folyamán feléje késsel közeledő F. F.-el szemben jogos védelemben lévőnek. (K. 678/1931. G. XXIV. 333.) 10. Kölcsönös és egyidejű támadás esetén, ahol mindegyik fél támadó és mindegyik támadása jogtalan, egyik fél sincsen jogos védelemben még akkor sem, ha a kölcsönös verekedés közben, mint az gyakran előfordul, olyan helyzet áll elő, hogy az egyik fél a másikkal szemben döntő fölénybe kerül. A jogos védelem helyzetének hiánya pedig kizárja azt is, hogy a jogos védelem menthető túlhágása meg legyen állapítható. (K. 7701/1928. G. XXII. 363.) A támadás jogtalansága. 11. Nem hivatkozhatik jogos védelemre az, aki kihívó és támadó magatartásával maga provokálta az ellene intézett támadást. (K. 3631/1921. Bj. LXXV. 65. o.) — Ugyanígy K. 3051/1924. Bj. LXXVII. 66. o. — K. 4706/1918. B. XIII. 7. 12. Éppen a vádlott volt az, aki jogtalan, erőszakos és fenyegető fellépésével arra kényszerítette az általa a saját lakásában megtámadott sértettet, hogy őt a lakásból kiszorítsa; ekként a vádlottat a sértett részéről jogtalan és közvetlen támadás sem nem érte, sem nem fenyegette, így a vádlott a jogos védelemre mint beszámítást kizáró okra sikerrel nem hivatkozhatik. (K. 5916/1929. Bj. LXXXII. 8. o.) 13. Jogos védelemnek csakis jogtalan támadással szemben van helye. A sértett részről a jogos védelem terén elkövetett túlhágás a Btk. 79. §. harmadik bekezdése értelmében ugyan nem büntethető, de azért nem is jogos, miért is az ily túlhágással szemben, bűncselekmény elkövetése nélkül, jogosan lehet védekezni egészen az élet kioltásáig. (K. 6019/1923. B. XVII. 42.) 14. Nem tekinthető jogos védelem gyakorlására alapot adó jogtalan támadásnak a mezőőrnek az az eljárása, amely szerint a lopáson tettenért vádlottat igazoltatás végett bekísérni akarta s midőn ez a bekísérés meghiúsítása végett szökést kísérelt meg, őt megragadta s a szökésben megakadályozta. (K. 2592/1928. Bj. LXXXI. 11. o.)