Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. 1878. V. törvénycikk. Jegyzetekkel, utalásokkal és joggyakorlatokkal (Budapest, 1941)

206 Btk. 205—207. §. 2. Vádlottak elhatározták, hogy pénzhamisító gépet fognak beszerezni; beismerik, hogy céljuk hamis pénz készítése volt s az, hogy a hamis pénzt forgalomba hozzák s a nyert haszonból részesedjenek. Ezek szerint vádlottak hamis pénz készítésére szövetkezvén, e szövetséghez a gép és a szükséges eszközök beszerzése által a Btk. 205. §-ában körülírt vétség tényálladéka van kimerítve, annál is inkább, mert a Btk. 132. §-a szerint a szövetség létrejött, ha két vagy több személy a pénzhamisítást közös egyetértéssel elhatározza. (K. 4688/1896. Bj. XXXV. 385. o.) Szándék hiányára annál, aki a szövetkezést a rendőrséggel közölte: 75. §. 7. jogeset. 206. §. A 204. §-ban meghatározott megkülönböztetés szerint, az ott megállapított büntetéssel büntetendő az is: 1. aki az általa, de nem a 203. §-ban megjelölt célból készített hamis vagy hamisított pénzt forgalomba hozza; 2. aki a tettessel vagy ennek részesével egyetértve, hamis vagy hamisított pénzt forgalombahozatal céljából behoz, átvesz vagy megszerez. J.: Mellékbüntetés: 212. §. A 204. §. helyett a Bn. 40. §-át kell érteni. Jogeset. 1. A Btk. 206. §. 2. pontjába ütköző tényálladék létesül, ha a cselekmény elkövetője a hamisítványnak a pénzhamisítótól való közvetlen megszerzéséről tudomással bír. (K. 3853/1924. Bj. LXXVII. 117. o.) Bn. XII. cikk: A Btk. 207. §-a helyébe a következő 41. a Btk. 208. §-a helyébe a következő 12. §. lép. Bn. íl. §. A hamis vagy hamisított pénz csalárd használatának bűntettét követi el; aki a Btk. 203. és 206. §-ában meghatározott eseteken kívül hamis vagy hamisított pénzt valódi, illetőleg teljes értékű gyanánt forgalomba hoz. Ha pedig olyan hamis vagy hamisított váltópénz vagy ezt pótló papírpénz hozatik forgalomba, amelynek névértéke egy koronánál kisebb és nem képviseli