Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. 1878. V. törvénycikk. Jegyzetekkel, utalásokkal és joggyakorlatokkal (Budapest, 1941)

196 Btk. 198. §. 2. A Btk. 193. i-ában meghatározott személyes szabadság ellen elkövetett vétségben bűnös az a közhivatalnok, aki mint fegyelmi biztos, a fegyelmi eljárás során tanukép kihallgatni kívánt személyt törvényellenesen elfogatta és maga elé kísértette, jóllehet tudta, hogy az illető csupán pénzbüntetést vagy elzárást jogerősen megállapító határozattal szorítható tanuzási kötelességének teljesítésére. (K. 4/1918. B. XII. 33.) 3. Akkor, amikor a vádlott a sértettet letartóztatta é3 a rendőrhatósághoz előállította, tényleg merült fel gyanú arra nézve, hogy a sértett csalást, esetleg más súlyosabb bűncselekményt követett el. Ez okból nem lehet megállapítani a vádlott cselekményében a Btk. 193. §-ába ütköző bűncselekménynek azt az ismérvét, hogy a vádlott hivatali hatalmával visszaélve, törvényellenesen, tehát tudatos rosszhiszeműséggel járt el a sértett letartóztatásánál és előállításánál. — Époly kevéssé ismerhető fel bűncselekmény tényálladéka a vádlott ama. tényében, hogy az említett nyomatékos gyanú felmerülte után a sértett lakásán bizonyítékok megszerzése végett házkutatást tartott. (K. 3142/1935. Bj. LXXXVIII. 61. o. Gr. XXIX. 473.) 4. A Btk. 475. §-ában meghatározott kényszerítés keretéből a 193. §. kivette azt az esetet, mikor a közhivatalnok hivatali hatalmával visszaélve valakit törvényellenesen elfog, elfogat, letartóztat. Ha a letartóztatott személyt tettleg bántalmazták, a 195. §. utolsó bekezdésében előírt minősítést kell alkalmazni. (K. 1722/1925. B. XIX. 96.) 5. Nincs jogszabály, mely a bírónak jogot adna arra, hogy valakit pusztán azért, mert vele szemben, bár hivatalos eljárása közben, de tárgyaláson kívül, sértő magaviseletet tanúsított, letartóztasson. (K. 7071/1908. B. III. 26.) 6. Az a vasúti alkalmazott, aki az őt sértegető utast leszállította, igazoltatta és megakadályozta abban, hogy tovább utazzék, személyi szabadság megsértését követi el. Sértettnek az a magatartása, hogy a vádlottat hivatalos eljárása közben sértegette, elegendő alapul szolgálhatott ugyan arra, hogy a vádlott a sértett személyazonosságát igazoltatás útján megállapítsa, de nem szolgálhatott okul arra, hogy a sértettet az utazásból, személyes szabadságának megsértésével kizárja, éppen ezért cselekménye a Btk. 193. §-ában megállapított bűncselekmény tényálladékát kimeríti. (K. 5224/1929. G. XXIII. 351.) 7. Felmentés a személyes szabadság megsértése vétségének vádja alól a Bp. 326. §-ának 1. pontja alapján, mert vádlott mint községi bíró azért tartóztatta le a községben varrógépekre megrendeléseket gyűjtő s a gyűjtést a vádlott tilalma ellenére abbanhagyni nem aiaró sértettet, mert nem tudta