Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. 1878. V. törvénycikk. Jegyzetekkel, utalásokkal és joggyakorlatokkal (Budapest, 1941)

Btk. 177—190. §. 191 sztrájk sikere végett, munkás ellen úgy alkalmazott erőszakot, hogy fellökte a létrát, amelyen a sértett dolgozott. A sértettnek ez a bántalmazása a sértett földre zuhanását s hosszú ideig tartó betegségét okozta, ezzel oly többleteredmény jelentkezik, mely az előbbi bűncselekménytől eltérő, teljesen önálló tényálladékot mutat. A vádlott cselekménye egyfelől megsértette a munkaszabadság es közrend érdekét, amit a Btk. 177. §-a védelmez, másfelől a sértettnek a Btk. XX. fejezetében foglalt jogszabályok által oltalmazott személyi, a testi épséghez való jogát s így a cselekmény több bűncselekmény tényálladékát valósítja meg. (K. 2521/1934. B. XXVII. 130. J. H. VIII. 802.) VIII. FEJEZET. A polgároknak választási joga ellen elkövetett bűntettek és vétségek. Helyébe lépett az 1938.-XIX. t.-c. XIII. fejezete. (L. ott.) IX. FEJEZET. A vallás és ennek szabad gyakorlata elleni bűntettek és vétségek. Hatáskör: 190. §., ha sajtó útján követték el, az ítélőtábla székhelyén lévő törvényszék tanácsa; — 192. §. 2. bek. bármely törvényszék tanácsa; — 190. §., ha nem sajtó útján követik el, 191., 192. §. 1. bek. járásbíróság. (1897:XXXIV. t.-c. 15. §. II., 17. §. 1. p., 18. §. 2. p.) 190. §. Aki a 171. §-ban meghatározott módon Isten ellen intézett gyalázó kifejezések által közbotrányt okoz, aki az állam által elismert vallás szertartását erőszakkal megakadályozza, vagy megzavarja: vétséget követ el és egy évig terjedhető fogházzal büntettetik. A kísérlet büntetendő. I. Elismert vallásnak a §. értelmében vett fogalma alá esnek elsősorban a bevett vallások: azaz a latin, görög, örmény szertartású katholikus, az evangélikus református, az ágostai hitvallású evangélikus, a görögkeleti magyar és ruszin, valamint a görögkeleti szerb és görögkeleti román (1791: XXVI. t.-c), unitárius (1848:XX. t.-c), izraelita (1895:XLII. t.-c). Ezenfelül a tulajdonképpeni elismert vallásfelekezet, azaz az, amely nincs ugyan törvénnyel bevettnek nyilvánítva, de szervezeti szabályzatát a vallás- és közokt. miniszter az 1895:XLIII. t.-c. értelmében jóváhagyta (baptisták). Törvény