Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. 1878. V. törvénycikk. Jegyzetekkel, utalásokkal és joggyakorlatokkal (Budapest, 1941)

178 Btk. 172. §. együvé tartozók ellen egész általánosságban izgatják. — Nép­osztály alatt olyan egyének többségét kell érteni, akik akár élethivatásuknak, akár történelmi múltjuknak, avagy meg­különböztetett társadalmi állásuknak, különös szakképzettsé­güknek s ennek megfelelő hasonlatos foglalkozásuknak egy­forma jellegével, avagy a többi honpolgárokétól lényegesen eltérő vagyoni helyzetüknél fogva együttesen, a társadalmi életben elfogadott olyan gyűjtőnévvel megjelölhető személy­összességet alkotnak, amelynek tagjait a felsorolt tulajdonsá­gok valamelyikének közösségénél fogva a társadalmi életben a más osztálybeliektől mint külön osztályt szoktak megkülön­böztetni. — Külön nemzetiségek alatt az anyanyelvük azonos­ságánál fogva együvé tartozó, ezen az alapon történeti múltra visszatekintő és az anyanyelvükhöz ragaszkodó népfajokat kell érteni. — A Magyarországon lévő zsidóság nem társa­dalmi osztály és nem nemzetiség, hanem hitfelekezet. (K. 393/1925. B. XVIII. 57. B. H. T. VII. 784. G. XVIII. 182. XIX. 333). 46. A „nemzetközi vörös zsidó kapitalizmus" nem a zsidó hitfelekezethez tartozók egyetemét jelenti, a zsidó kapitalis­ták csak töredékét alkotják a zsidó hitfelekezethez tartozók­nak és önmagukban külön társadalmi osztályt nem alkotnak. De általánosító, közelebbi körülírás hiányában a „Kohn Izi­dor és társai", valamint a „Schwarez Náthán" kitétel sem jelenti a zsidó hitfelekezethez tartozók egyetemét. Éppígy nem állapítja meg az izgatást a sajtóközlemény az a része sem, mely szerint a palesztinai kiüldözötteket Budapesten tárt karokkal fogadták, — mert ez a megjegyzés gyűlölet felkeltésére nem alkalmas. (K. 1211/1937. J. H. XI. 548.) 47. A sajtótermékben jellegzetes külsővel ábrázolt alak­ban a zsidó hitfelekezethez tartozó egyén képe már egyszerű rátekintéssel is felismerhető. Ennek ellenére a képes ábrá­zolatok a hitfelekezet elleni izgatás tényálladékát nem való­sítják meg, mert az ábrázolat a szegényekkel a jómódú zsidó­kat helyezi ellentétbe, ez pedig nem jelenti a zsidók egyete­mét, de nem jelenti a tőkés, munkaadó osztályt sem. (K. 2236/1940. J. H. XIV. 985.) 48. A sajtóközleménynek az éle, a benne tárgyalt esetnél és különösen megjelölt személyeknél fogva nem irányul álta­lában a zsidók ellen, hanem csupán olyan zsidóérdekeltségű vállalatok, továbbá ezeknek zsidó hitfelekezetű olyan alkal­mazottai ellen, amely vállalatok, illetőleg alkalmazottak a gyári munkásnők erkölcseit is megrontják. (K. 4184/1938., J. H. XIII. 128.) 49. Az „élősdi zsidók" megjelölés az ezt megelőző és követő kitételekkel kapcsolatban nem jelenti a zsidó hitfele-

Next

/
Thumbnails
Contents