Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. 1878. V. törvénycikk. Jegyzetekkel, utalásokkal és joggyakorlatokkal (Budapest, 1941)

174 Btk. 172. g. Erre irányuló célzat e bűncselekménynek nem eleme. (K. 593/1914. B. H. T. V. 520.) 21. Izgatásnál a szándék azt jelenti, hogy a vádlott tudatosan és akarattal használ oly kitételeket, amelyek tárgyilag alkalmasak a gyűlölet, a megvetés, az ellenséges indulat kiváltására. Nem eleme a szándéknak az érzelem, indulat, ami a bűncselekmény elkövetésének első rugója, s még kevésbé része az a célzat, az az óhajtott eredmény, amelynek kedvéért a vádlott cselekszik és amelyet a bűncselekmény elkövetésével elérni akar. (K. 1715/1922. B. XV. 58.) A bírálat és véleménynyilvánítás joga. 22. Egy közel 700 oldalas történeti regényben elszórtan, a húsz év előtti politikai események megvilágításaként, azok leírása keretében, mint túlnyomó részben meg is történt dolgoknak elmondása már csak azon jelentéktelen szerepnél fogva is, amelyet a regényben betöltenek, nem alkalmasak osztálygyűlölet fölkeltésére. (K. 5884/1932. G. XXVI. 411.) 23. Izgatási vád esetében a vádlottaknak gyűléseken tett nyilatkozatait összefüggésükben és a vádlottak megállapított politikai célzatának figyelembe vételével kell bírálat tárgyává tenni; nemcsak a nyilatkozatoknak szószerinti értelméből, de az azokban nyilvánuló agitacionális módszerből s ennek eszközeiből is kell következtetést vonni. (K. 8581/1907 B. II. 37.) 24. Nem alkalmas a felekezet elleni izgatás megállapítására az illető felekezethez tartozók szereplésének és gazdasági helyzetének minden színezés nélkül való olyan jellemzése, amely nem tekinthető újnak. (K. 3564/1935. Bj. LXXXVIII. 34. o. J. H. X 133. G. XXIX. 471.) 25. A cikk nem a tőkések egyetemét mint személyösszességet, hanem a személytelen tőkés termelési rendszert támadja és így a tőkeosztály elleni gyűlöletre nem izgat, annál kevésbé, mert a közlemény irályának emelkedettségénél, hangjának komolyságánál és a tőke ellen használt kifejezések szólamszerű és közhasznált voltánál fogva nem foglal magában olyan támadó erőt, amely az izgatás megállapításához szükséges, (K. 4733/1938. J. H. XIII. 111.) 26. A közlemény a nagybirtokosokat és nagytőkéseket, mint munkátalan, léha és a munkások kizsákmányolásából bőségben élő önző embereket állítja a törpebirtokosok, szellemi és testi munkások elé. Ez a beállítás, mely tárgyánál és előadási modoránál fogva a kisebb szellemi igényűek szellemi színvonalét nem haladja meg, alkalmas arra, hogy a törpebirtokosok, testi és szellemi munkások társadalmi osztályához tartozókban a nagybirtokosok és nagytőkések társadalmi osztályához tartozok ellen gyűlöletet keltsen. (K. 2330/1938. J. H. XII. 876.)