Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. 1878. V. törvénycikk. Jegyzetekkel, utalásokkal és joggyakorlatokkal (Budapest, 1941)

172 Btk. 172. §. 8. Nyomtatvány útján való elkövetés esetében az izgatás nyilvánossága fennforog, ha az nagyobb példányszámban jelent meg és mindenki számára hozzáférhető volt. (K. 4964/1932 Jhd. II. 35. o.) 9. Elvi. Izgatás megállapítását nem zárja ki az a körülmény, hogy a vádlott az elemi iskola negyedik osztályába járó tanulók, tehát gyermekek előtt tette nyilatkozatát, akik büntetőjogi beszámítás alá eső akaratelhatározási képességgel nem bírnak. (K. 21/1921. B. XIV. 8. B. H. T. VI. 602.) Gyűlöletre izgatás. 10. Elvi. A Btk. 172. §. 2. bek.-ben meghatározott izgatást nem zárja ki az állított tények valódisáaa. (K. 3874/1903. B. H T. IV. 338.) 11. Elvi. A Btk. 172. §. 2. bek. alá eső izgatás vétségének nem tényálladéki eleme az egyenes felhívás; a gyűlöletre izgatás az ellenséges indulat felköltésére való törekvést jelenti. (K. 7378/1903. B. H. T. IV. 339.) 12. Izgatás csak akkor állapítható meg, ha a tettes olyan kitételeket használ, amelyek tárgyilag és az előadás módja és körülményei szerint is alkalmasak a gyűlölet kiváltására. (K. 2646/1932. Jhd. II. 35. o.) 13. Izgatás vádja esetében gondosan mérlegelni kell a vád tárgyává tett nyilatkozaton felül azt is, hogy a nyilatkozatot ki, kihez, minő körülmények között intézte; csak az összes lényeges kísérő körülményeknek ily együttes szemlélete és egymásra való vonatkozásban történő értékelése lehet biztosítéka ama jogi következtetés helyes levonásának, vájjon a nyilatkozat, a közlemény alkalmas-e arra, hogy gyűlöletet keltsen? (K. 7244/1923. B. XVII. 28.) 14. A Btk. 172. §. 2. bekezdésében meghatározott izgatás tényálladékát kimeríti már az is, ha a tettes valamely gyülekezet előtt a helyzet felismerésére képes lelkiállapotban olyan kijelentéseket tesz, melyek a mindenkori életviszonyok között alkalmasak arra, hogy az egyik társadalmi osztály a másik ellen gyűlöletre gerjedjen. Különös célzat és egyenes felhívás nem kellék, sőt a gyűlölet létrejötte sem szükséges, hanem elegendő, ha ama kijelentések abban a tudatban tétetnek, hogy azok a gyűlöletkeltésre alkalmasak. (K. 2770/1921. B. XV. 18. Bj. LXXIV. 47. o. — K. 4298/1921. B. XV. 60.) 15. Az izgatás vcszélyeztetési bűncselekmény, amely létrejött, mihelyt a gyűlöletkeltésből származható veszély már felismerhető és nem csak akkor valósul meg, amikor a veszély már a tetőfokát eléri, vagy ahhoz közeledik. (K. 5973/1923. B. XVII. 19. Bj. LXXV1. 58. o. G. XVII. 115.) 16. Az izgatás veszélyeztetési bűncselekmény, amely nemcsak akkor jön létre, amikor a felkeltett gyűlölet a forrpontig