Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. 1878. V. törvénycikk. Jegyzetekkel, utalásokkal és joggyakorlatokkal (Budapest, 1941)

Btk. 171. §. 169 nézetének meghallgatása céljából voltak együtt. (K. 6334/1908. B. II. 247.) 15. Nincs gyülekezetről szó, ha a vádlott kijelentéseit egy borbélyműhelyben tette meg, ahol a borbély, a segédje és egy vendég volt jelen. (K. 2986/1940. J. H. XIV. 809.) 16. Nyilvánosan követi el a tettes a bűncselekményt akkor, ha többek jelenlétében, nyilvánosan, vagyis olyan helyen hajtja a bűncselekményt végre, ahol a jelenlévők száma bármely pillanatban a nyilvánosság fogalmának mértékéig emelkedhetett. (K. 1515/1939. Bj. XCI. 70.) 17. Vendéglő söntésében tett kijelentések, ha oda bárki bemehetett és ott hatnál több személy tartózkodott, nyilvánosan és gyülekezet előtt hangzottak el. (K. 2323/1930. G. XXTV. 352. ) 18. Korcsmahelyiségben hat ember előtt tett nyilatkozat nyilvánosan történt. (K. 732/1916. B. X. 152.) 19. A vádlott az iratot a kovácsműhely falára függesztette ki, ahol azt órákon át nemcsak a hely nyilvánossága, hanem a műhely látogatottsága miatt is sokan olvashatták, tehát az iratnak közszemlére való kiállítása, mint a vádbeli cselekmény egyik jogi kelléke, vitát nem tűrő módon és formában megvalósíttatott. E mellett jogi jelentőség nélkül való az az érvelés, hogy az iratot valójában kevés, vagy csak egy ember olvashatta, mert a közszemlére való kitétel által a nyilvánosságnak a törvény által megkívánt nagy foka eléretett, s a közbékének és a közrendnek azzal járó veszélyeztetése megtörtént. (K. 3471/1920. B. XIV. 11. Bj. LXXIII. 31. o.) 20. Közszemlére kitétellel elkövetett izgatás vádja esetében közömbös, hogy az inkriminált képes ábrázolatot tényleg hány ember tekintette meg, csupán az a lényeges, hogy a közforgalmi ntcára néző kirakatban elhelyezett rajzot bárki szabadon megtekinthette. (K. 4298/1921. B. XV. 60.) 21. Izgatás elkövethető az izgatónak ismert sajtótermék terjesztésével is. Az ilykép elkövetett izgatás anyagi halmazatban állapítandó meg a St. 24. §. 3. p. szerinti sajtórendőri vétséggel. (K. 3104/1926 B. XXT. 4. Bj. LXXX. 28. o.) Egység, halmazat. 22. Ugyanabban a beszédben bűntett feldícsérése és felhívás bűntett elkövetésére: a két bűncselekmény eszmei halmazata. Az egyenes felhívás bűncselekmény elkövetésére megállapítható akkor is, ha a felhívás nélkülözi az elkövetendő bűncselekmény jogi megjelölését. A felhívót abban az esetben is felbújtókép kell büntetni, ha a bűncselekmény elkövetőjére nem reábírólag, hanem csupán elhatározását segítő tényezőkép hatott a felhívás. (K. 4624/1914. B. IX. 29.) — Izgatás egymásután több lapszámban: anyagi halmazat. (Btk. 96—103. §-ok 19. jogesete.)