Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. 1878. V. törvénycikk. Jegyzetekkel, utalásokkal és joggyakorlatokkal (Budapest, 1941)

Btk. 171. §. 167 a St. 22. §. 3. pontjának esetein kívül a Btk. 171. §. második bekezdése alapján köztörvényi úton csak akkor vonható bűnvádi felelősségre, ha ez a terjesztés a St. 1. §-ában előírt terjesztésén túlmenő, — időben, elhatározásban és végrehajtásban önálló, — továbbá, ha a terjesztő, vagy kiállító a sajtótermék jogellenes tartalmát ismerte és végül, ha azt eszköz gyanánt célzatosan arra használta fel, hogy a részéről is tervbevett cselekmény elkövettessék. (Kelt a Kúria büntető jogegységi tanácsának 1930 május 30-án tartott ülésében. Hitelesíttetett: 1930 június 13. Bj. LXXXII. 141. o. B. XXIII. 101. G. XXIII. 347. B. H. T. IX. 929.) Felhívás és célja. 2. Az a felhívás, hogy a sajtótermék olvasói harcra szervezkedjenek, felfegyverkezzenek, a Btk. 161. §-ába ütköző jogtalan toborzás tényálladékát tartalmazza, ennélfogva e felhívás esetében a Btk. 171. §. második bekezdésébe ütköző, bűncselekmény elkövetésére irányuló, eredménytelen egyenes felhívás vétsége állapítandó meg. (K. 2017/1939. J. H. XIII. 936.) 3. Az a körülmény, hogy a felhívás teljesítése nehézségekbe ütközik, a tényálladék szempontjából közömbös. (K. 7111/1916. Bj. LXIX. 254. o.) 4. A Btk. 171. §-a az egyenes felhívás alatt a felhívás határozottságát érti; ez azonban fennforog akkor is, ha a képletes vagy burkolt szavaknak az értelme olyan, amely bűntett vagy vétség elkövetésére való felszólítást tartalmaz s a jelenlevők a szavak horderejét és tartalmát megérthetik. (K. 3095/1911. B. V. 119.) 5. Elvi. A bűntett vagy vétség elkövetésére irányuló felhívásnak cselekvésre kell irányulnia; egymagában a gondolat vagy érzület felkeltése nem jelent bűncselekmény elkövetésére való felhívást. Felmentés, mikor vádlott a képviselőválasztást megelőzőleg egy gyülekezeten tartott programmbeszédében egyik elpártolt kortesére célozva azt mondta, hogy választói a pártot elhagyókat „vessék és gyűlöljék meg". (K. 124/1912. B. VI. 92. B. H. T. V. 4S8.) G. Elvi. A felhívás egyenes, ha közvetlenül azokhoz van intézve, kiket a tettes a bűntett vagy vétség elkövetésére buzdítani kíván. (K. 8581/1907. B. H. T. IV. 337.) Gyülekezet, nyilvánosság. 7. A vádlott a „le kell ütni őket' felszólításit csupán komolytalan és meggondolatlan közbeszólásként használta, annak oly értelem, hogy ő a hallgatóságot a be nem szervezett munkások megölésére vagy megverésére akarta volna reábírni, nem tulajdonítható. A vádlott közbeszólása csupán rendzavarás volt, amely az elnöki rendreutasítással és a vád-