Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. 1878. V. törvénycikk. Jegyzetekkel, utalásokkal és joggyakorlatokkal (Budapest, 1941)

Btk. 107. §. 133 5. A Btk. 106. §-ának 4. pontjában megállapított elévülési idő a Btk. 215. §-a alá eső hamis tanuzás bűntette tekintetében nem a vallomás tételével, illetve a vallomásnak esküvel lett megerősítésével, hanem az illető polgári ügynek jogérvényes bírói ítélettel való befejezésével és annak az érdekelt féllel való közlésével veszi kezdetét. (K. 9588/1889. Bj. XX. 324. o.) 6. A családi állás elleni bűntett elkövetése a véghezviteli cselekmény (családba csempészés, kicserélés, elsikkasztás, eltitkolás, kitétel, családi állástól megfosztás, családi állás megváltoztatása) elkövetésével és nem a jogsértő állapot megszűnésével veszi kezdetét. (K. 5457/1931. G. XXV. 410. Jbd. II. 27. o. J. H. VI. 289. o.) Így: Elvi. K. 42/1935. B. H. T. IX. 98S. 7. A vádlott feleségnek a kielégítésül szolgáló vagyon elidegenítésénél bűnsegédként való közreműködő tevékenysége a férjével való ügyletkötéssel, vagyis 1930 aug. 8-án véget ért. Ettől kezdve ugyanis az ingatlan tulajdonjoga a vádlottat illette s így annak V-re való átruházásánál már a férje nélkül, mint ingatlantulajdonos járt el. Ha a V-re való átruházás hitelsértésnek tekintetnék, a vádlott tevékenysége erre nézve is végetért 1931. március 2-án, e napon ugyanis a felek az ügylet minden lényeges feltételére megállapodtak. Az esedékes vételárrészletek felvétele, a tulajdonjog tkvi bekebelezésére alkalmas okirat kiadása már csak ennek a bevégzett cselekvőségnek következménye. (K. 366/1938. J. H. XII. 423.) 8. A törvény az elévülést nem a cselekmény által okozott jogsértő állapot megszűnésétől, hanem a cselekmény véghezvitelétől rendeli számítani. A Btk. az elévülés kezdőpontjának számítását nem fűzi esetlegességekhez, bizonytalan vitatható körülményekhez, hanem teljes határozottsággal jelenti ki, hogy az elévülés a cselekmény véghezvitelétől számítandó. (K. 5457/1931. Bj. LXXXIV. 82. o. B. XXV. 68.) 9. Elvi. A Btk. 395. §-ának első tételében meghatározott közokirathamisításnak befejező cselekedete a hamisítvány kiadása, minélfogva az a körülmény, hogy a kiadott hamisítvány mikor készült, az elévülés tekintetében teljesen közömbös. (K. 1852/1912. B. H. T. V. 506.) 10. A Btk. 355. §-ába ütköző sikkasztás nem az idegen ingó dolog birtokba, illetve bírlalatba vételével, hanem annak jogtalan eltulajdonításával vagy elzálogosításával végeztetvén be, az elévülés kezdete is a jogtalan eltulajdonítás, illetve elzálogosítás napjával veszi kezdetét. (K. 9538/1904. B. H. T. IV. 413.) — így.: K. 3750/1933. B. XXVI. 151. Jhd. II. 28. o.) 11. Sajtó útján elkövetett bűncselekmények esetében az elévülés tekintetében csakis a S. T. 48. §-a irányadó. (K. 1631/1922. Bj. LXXIV. 223. o.) Hamis vád (Btk. 227. §.) elévülésére 1. a 227. §. 31. jogesetét. Folytonos, tartós bűncselekmény elévülése 1. az uzsora te-