Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. 1878. V. törvénycikk. Jegyzetekkel, utalásokkal és joggyakorlatokkal (Budapest, 1941)

130 Btk. 105-106. §. s úgy a befejezett bűncselekményekre, mint annak kísérletére, valamint a kegyelem alá eső bűncselekménnyel kapcsolatos bűnpártolásra is. A jelen elhatározásom I. pontjában a jogerősen elítéltek részére engedélyezett kegyelem — ideértve azokat az eseteket is, amelyekben a bíróság a büntetés végrehajtását feltételesen felfüggesztette — kiterjed úgy a jogerősen kiszabott főés mellékbüntetésnek, mint a fő- és mellékbüntetés még végre nem hajtott részének elengedésére. Kiterjed továbbá a kegyelem a hazai jogszabályok értelmében alkalmazott vagy alkalmazható vagyonelkobzásnak vagy más vagyonjogi hátránynak elengedésére is. Az ilyen címen az államkincstár által az 1938. évi november hó 2. napja után átvett vagyon a kegyelemben részesült személynek vagy jogutódainaik visszaadandó, — az ilyen ügyekben alkalmazott biztosítási intézkedések (bűnügyi zárlat, biztosítási végrehajtás, lefoglalás, nyilvánkönyvi bekebelezés, vagy előjegyzés stb.) pedig hatályukat vesztik. VI. Nem esik jelen elhatározásommal engedélyezett kegyelem hatálya alá az állami és társadalmi rend erőszakos felforgatására irányuló olyan mozgalom, szervezkedés, illetőleg cselekmény, amely nem hozható összefüggésbe a két állam közötti politikai kérdésekkel, vagy az államjogi viszonyok és államhatárok rendezésével, sem pedig a két állam nemzetiségeinek nemzeti törekvéseivel. Jogesetek. 1. A jogerősen el nem intézett bűnperekben a kegyelmezés eredménye az eljárásmegszüntetés, ami a bűnösségi kérdés és összes következményeinek megszűnését is jelenti; viszont a jogerős ítélettel kirótt büntetés kegyelmi elengedése a bűnösség kérdését és az elengedett büntetésen felüli egyéb következményeket nem érinti. (K. 4601/1922. Bj. LXXV. 19. o.) 2. Ha a királyi kegyelem a fellebbezett alsóbírói ítélet meghozatala után következett be: a másodbíróság az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezi és a bűnvádi eljárást végzéssel megszünteti. (Bp. T. 1756/1918. Bj. LXX. 273. o. 19. szám.) 106. §. Az elévülés kizárja a bűnvádi eljárás megindítását: 1. húsz év elteltével, ha az elkövetett bűntettre halál, vagy életfogytig tartó fegyház; 2. tizenöt év elteltével, ha az elkövetett bűntettre tíz éven felüli szabadságvesztés-büntetés;